- mondta az Indexnek adott interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Beszélt arról is, hogy a rendszerváltást követően valóban a 2022-es év volt a legnehezebb, hiszen a háború, és a hibás és káros szankciók miatt napról napra kellett védekezni a negatív gazdasági hatásokkal szemben. Ezek után 2023-nak az azonnali tűzszünetről, a békéhez vezető út megtalálásáról és az infláció letöréséről kell szólnia. A béke gazdasági szempontból is stabilitást hordoz magában, és minél később születik meg, annál nehezebb feladat lesz egészséges mederbe terelni a gazdaság világát, így az inflációt is - mutatott rá.

Nagy Márton hangsúlyozta: az extraprofitadó szükséges lépés volt. A rezsivédelem finanszírozásához az elszálló energiaárak miatt a kormány főként az energiaszektorra és a bankokra vetett ki extraprofitadót, ezzel sikerült a lakosságot megkímélni a brutális piaci áremelkedéstől , az átlagfogyasztásig védő rendszer pedig hosszú távon is fenntartható, így ehhez most nem szabad hozzányúlni - szögezte le. Ezt az adóterhet addig kell életben tartani, amíg a két kiváltó ok meg nem szűnik. Ez akkor lehet, amikor a rezsivédelem finanszírozhatósága a normalizálódott energiaárak miatt már nem lesz kérdés, másrészt amikor az extraprofitok is megszűnnek. A bankoknál pedig akkor lehet szó az extraadó kivezetéséről, amikor az MNB elkezdi csökkenteni a kamatokat. A jegybanki kamatláb szintje határozza meg a jövőben is a bankok extraprofit-adóztatásának mértékét - fejtette ki.

Az interjúban Nagy Márton kitért arra is, hogy a reptér nemzetstratégiai kérdés. Azt a feladatot kapta, hogy ő tárgyaljon a repülőtér megvásárlásáról. Elkezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is zajlanak, de ezzel kapcsolatban többet egyelőre nem osztott meg, mindössze annyit árult el, hogy "a Vodafone-ügyletnél a Budapest Airport nagyobb falat".

A jegybank alelnökéből lett miniszter elismerte, hogy az MNB nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az alapvető célját, az árstabilitást, a 3 százalékos inflációs célját, egyelőre nem tudja elérni. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani a piaci kamatvárakozásokat. Úgy tűnik, ez most a jegybankot kevésbé érdekli. Tavaly szeptemberben, amikor minden előzetes jelzés nélkül leállt az MNB a kamatemeléssel, vagy most január végén, amikor a piac már kamatcsökkentést várt, és fennmaradt a 18 százalékos irányadó kamat, egyértelmű meglepetéseket szerzett - jelentette ki Nagy Márton.

Az elmúlt év összességében kiválónak értékelte, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye 4,6 százalékkal nőtt, ez a hatodik legnagyobb növekedés a rendszerváltás óta, és az EU-ban is az első harmadban van. Az is igaz persze, hogy mindeközben a magas infláció miatt a fogyasztás visszaesett - tette hozzá a miniszter. A növekedés fundamentális alapjai azonban nem kérdőjeleződtek meg, soha ennyien nem dolgoztak az országban, megdőlt a beruházási és exportcsúcs is. A gazdaság szövetének erősségét jelzi, hogy tavaly rekordösszegű, 7 milliárd eurónyi külföldi tőke (FDI) áramlott az országba, amely idén elérheti 10 milliárd eurót is - sorolta, és reálisnak nevezte a 1,5 százalékos idei, valamint a 4 százalékos jövő évi GDP-növekedés elérését.

Bejelentette: a kormány már elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogram részleteit (BGT) is. A 600 milliárd forintos programnak három lába lesz: ingatlan- és értékpapíralapokba való bevásárlás, a jelenlegi állami alapokra történő ráemelés, és végül új alapok indítása. A részletekről a következő napokban adnak tájékoztatást - tette hozzá.

Infokarcag