Magyarországon először látható olyan átfogó, Kazahsztán múltját bemutató kiállítás, amely a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központban nyílt. A tárlat több szekcióban mutatja be a kazahok néprajzát az Almati Múzeum anyagain keresztül.

F. KOVÁCS SÁNDOR, országgyűlési képviselő, Fidesz- KDNP:
- A kémény a ház tetején van, tehát ott a helye. Ennek a kiállításnak itt a helye Karcagon. Vitán felül áll. És mit láthatunk ezen a kiállításon? Ez a kiállítás csak egy piciny gombostűhegynyi abból a hatalmas kultúrából, amely Közép- Ázsiában, a hatalmas sztyeppéken, amely Kazahsztánban található. Ez a kiállítás ahhoz hasonlítható, hogy van egy hatalmas lakodalom és finomabbnál finomabb menüket szolgálnak fel és valaki mesél arról, hogy milyen illatokat érzett.

A Krisztus előtti első évezredben Eurázsia sztyeppéin egyedülálló lónomád civilizáció alakult ki, melynek egyenes leszármazottai a kazahok voltak. Annak érdekében, hogy javítsák a lovak irányítását lovaglás közben, a sztyeppeiek feltaláltak egy magas nyerget és kengyelt. Az újítások lehetővé tették, hogy a lovas magabiztosan ülhessen a lovon, és még gyors mozgással is hatékonyabban használja fegyvereit – íjat, lándzsát, szablyát.

Szaparbekuli Abzal, Kazahsztán magyarországi nagykövete:
- Mint távoli rokonokat felfedezni, megismerni- ez az én elsődleges feladatom. Kazahsztánban természetesen ismerik a magyar népet, tudnak róla. De azt, hogy a kunok az egyik magyar népcsoport, azt már jóval kevesebben tudják. Mi nagyon közelinek érezzük magunkhoz Karcag városát és az itt élő kunokat. Az én feladatom ezt továbbadni és a két nép közti rokoni kapcsolatokat tovább erősíteni. Szeretnék ezügyben minden tőlem telhetőt megtenni.

A kazahok- kunok közös múltját nem csak a lószerszámok erősítik meg, hanem a viselet, vagy az ékszerhasználat is. A kazah ékszerművészet különleges helyet foglal el a nemzeti kultúra történetében, eredete több ezeréves múltra tekint vissza. Az ékszerművészet az ókorban Kazahsztán modern területét – az Altajtól az Urálig, a Szir-darjától az északi erdőssztyeppekig – lakott pásztortörzsek hagyományaira épült, és a következő generációk ideológiai elképzeléseinek egyfajta plasztikus kifejezésévé vált. ősidők óta. A kiállításon hagyományos amulettek, gyűrűk, pecsétgyűrűk, karkötők, fülbevalók, temporális és foltos ékszerek láthatók.

SZEPESI TIBOR, polgármester:
- Ez az ősiség, ez a közös múlt mutatja azt, hogy igen, helye van ennek a kiállításnak itt Karcagon és ezt a közös múltat is mutatja be, hiszen azok
a fegyverek, ruházatok, ékszerek, azok nagyban hasonlítanak a kunok által készített, ránk maradt régészeti leletekre, talán ez is mutatja azt a közös múltat, amely a kutatások során bebizonyosodott és hát természetesen azok a szavak, azok a szokások, amelyek mind a két törzs- hogy így mondjam- életében jelen voltak és jelen vannak, hiszen ezek az élő hagyományok ma is élnek Kazahsztánban is ugyanúgy, mint itt a Kunságban.

A tizenkilencmilliós Kazahsztán 1991. decemberében kiáltotta ki függetlenségét. A közel- és régmúlt mellett a kiállításon helyet kaptak azok a fotók is, amely a huszonegyedik századi főváros, Almati mindennapjaiba engednek betekintést.