Az ország egyik napról a másikra elveszítette területének 2/3-át, lakosságának felét. Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra.

A megalázó békeszerződés hírére megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltöztek, temették Magyarországot.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A mécsesgyújtást követően a Református templomban mondott beszédet nt. Koncz Tibor esperes a trianoni békediktátum 100. nemzeti gyásznapjára emlékezve.

Karcagon az Országzászló félárbócra eresztésével 100 másodpercig szólt a harang.

Az emlékezés után politikusainkat kérdeztük a 100 éves évfordulóról.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő felesége székelyföldi, így ő Szovátára tette az emlék mécsesét.

- Lélekben mindenki odateszi a maga mécsesét a csonka Magyarországra is, hiszen Trianon nemcsak a határon túli magyarságot érintette, hanem a világ magyarságát is. Száz év múlva is a fájdalom és a gyász erőt is ad, hiszen ha ezt túléltük, túlélünk mindent - fogalmazott a képviselő, aki szerint az, hogy sok fiatal eljött, jelzi, ők is fontosnak tartották a 100 éves emlékezést. A nemzeti emlékezet nemcsak azoknak szól akik átélték a tragédiát, hiszem már nincsenek köztünk azok, akik akár gyermek vagy felnőtt fejjel megérték a trianoni döntést. Azóta négy generáció nőtt fel és emlékezik a határon túli magyarságról, s míg ez így lesz, addig bízhatunk abban, hogy az elkövetkező nemzedékek és azok, akik még meg nem születtek itt Magyarországon vagy a világ bármely pontján az elcsatolt országrészekben is emlékezni fognak erre a döntésre és arra, hogy a magyarságnak össze kell tartani. Ahogy a köztársasági elnök úr ma délelőtt mondta a Parlamentben, a magyarság nem volt hanem lesz és Magyarország is lesz - és ebbe kell bízni.

 

Nt. Koncz Tibor esperes szerint a mai nap ünnepnek nevezhető ha a nemzeti összetartozásról beszélünk, egyébként gyásznap és szerinte a legméltóbb helye a lelki sebek gyógyításának a lelkek otthona, a templom.

- Ilyen értelemben nem a hely különleges, hanem  a körítés, hiszen száz esztendőt próbálunk feloldani. Aki megélte a 100 évet azt tudja, hogy micsoda terhet kell száz évig cipelni egy nemzetnek. Száz év terhét, fájdalmát, szomorúságát, kilátástalanságát nagyon nehéz cipelni, fel kell oldani. Ezért arról is szóltam, hogy van lehetőséged feloldani, nem kell magunkat búskomorságba, depresszióba hajtani, hiszen a jelek arra utalnak, van még erőnk, az Isten még megkegyelmezett. Azok, akik itt vannak az anyaországban, azok is mintha összekapták magukat, a Székely Nemzeti Tanács felhívását az autonómia törekvéseket egy milliónál több aláírással támogattuk, de megmutatkozik a Rákóczi-programban, a kulturális alkalmak, a hitéleti kapcsolatok, testvéregyházak, testvérvárosok rendszere mutatja, hogy valami élet van. Épp ezért nem szabad a Trianiont olyan pontnak, végső stádiumú elgyengülésnek tartani, hanem el kell tudni ragaszkodni, s ha összekapjuk a lelkünket, nagyon erősek vagyunk, 1100 évet is túléltünk, akkor ez a 100 év nem lehet számukra akadály. - fogalmazott az esperes.

- Harcolni kell a közömbösség ellen, van aki úgy gondolja neki érdem, hogy ide született. Ez nem érdem, állapot. ezért mindenkinek azon kell gondolkodnia mit tud hozzátenni a nemzet megmaradásához. 50 év múlva még unokáimnak is kellene tudni arról, hogy van Kincses Kolozsvár, tudni arról, hogy Munkács várában ki volt, jó lenne tudni Kassán, a Dómban ki van elhelyezve és sorolhatnánk a példákat. Ma azért is szólt a harang, hogy valamire felhívja a figyelmet, emlékeztessen, hogy a harangot nem lehet elnémítani, megállítani a szél sem tudja. Ez egy figyelemfelhívás volt.

 

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, földügyi kormánybiztos számára a Trianon az összetartozás tudatát jelenti.

- A magyarság számára nagyon tragikus volt Trianon, családtagok kerültek határon kívülre és olyan családi kapcsolatok alakultak ki az elmúlt évtizedekben ami összehozott bennünket,. Mi is Trianon által érintett család vagyunk, bár Magyarország határai változtak, mégis a Szent István-i korona országa a szívünkben, lelkünkben közöttünk ma is létezik, minden magyar otthon érzi magát akár a Felvidéken, akár a Nyugati határszélen, akár a Délvidéken, Adrián vagy a Kárpátalján vagy legfőképpen Erdélyben. Amíg magunkénak érezzük a Kárpátoktól ölelt kis országot, addig ez a hazánk - fogalmazott a képviselő. Ma 100 év 100 másodpercig szólt a harang, de emlékeznünk nemcsak ezen a napon, hanem folyamatosan kell, hogy ott legyen szívünkben, lelkünkben, hogy mi történt mi hazánkkal és ott kell legyen az újraépítésnek a lelkesedése, lendülete is, hiszen olyan korban élünk, amikor lehet utazni, vállalkozásokat alapítani. Határon túl be lehet járni ezeket a szépségeket és a magyarságnak vannak jogai, de van miért küzdeni, vannak újabb elnyomó intézkedések. A magyarságot össze kell fognunk határon innen és túl, hogy ezeket ki védjük és a közösségünket erősítsük. A parlamentben is törekszünk.

 

Szepesi Tibor, a Déryné Kulturális Központ igazgatója elmondta, szerették volna emlékezetessé tenni a mai napot, így a kirakott Nagymagyarország térképen oda helyezte el mindenki a mécsesét, ahová szerette volna.

- Szerettük volna a hatalmas térképpel megmutatni, hogy hogyan nézett ki látványában a Nagymagyarország, hogy mindenki el tudja képzelni kézzelfoghatóan, testközelből el tudja képzelni az arányokat, amit a trianoni békediktátum ráerőltetett az országra, az elszakított országrészeket, melyek sebet ejtettek a hazánk területén. Sok karcagi lelkében ott él ma is ez a fájdalom, s a 100 éves évfordulón erre jöttek el sokan emlékezni.

A megemlékezésről készült felvétel ma este a Nagykunsági híradó esti kiadása után lesz látható a Karcag Tv adásában.