Hozzátették: a Dunántúli-középhegység fő karsztvíztárolója a túlzott kitermelés - 1960 és 1989 közötti - időszaka után, az 1990-es évek eleje óta regenerálódik és a karsztvízszint emelkedik. A fő karsztvíztároló regenerációja a túlzott kitermelés időszaka után önmagában tekintve kívánatos jelenség, ugyanakkor problémákat is okoz - írták.

Az OVF a karsztvedelem.ovf.hu oldalon a projekttel kapcsolatban azt írta, a karsztvízszint csökkenése, majd visszaemelkedése jelentős változásokhoz vezet, például a karsztvíz elönt olyan területeket, amelyeknél erre nem készültek fel, vagy - különösen a peremeken - a felszínre bukhat a karsztvíz és megfelelő vízelvezetés hiányában akár lakott területeket is veszélyeztethet. Emellett a felhagyott mélyműveléses bányák víz alá kerülése felszínmozgásokat indíthat el - például Dudar vagy Várpalota környezetében -, illetve ronthatja a térségi ivóvízbázis vizének a minőségét.

Hozzátették: az elmúlt 40-50 évben az akkori lesüllyesztett karsztvízszint fölé elhelyezett hulladékokat, veszélyes anyagokat eláraszthatja az emelkedő karsztvíz, és a kioldódható anyagok nagymértékű kockázatot jelentenek. Az emelkedő karsztvízszint emellett a területek, vízfolyások, ökoszisztémák állapotát alapvetően változtathatja meg, és a karsztvízszint emelkedése a Hévízi-tó kedvező hozamemelkedése mellett a hévízi termálkutak és a forrásbarlang kevert vizének hőmérséklet-csökkenésével járhat.

A karsztvízszint emelkedése és a vízszintemelkedés miatti káros jelenségek miatt már évek óta jelzi panaszait több érintett önkormányzat is, mint Tata, Bodajk, Fehérvárcsurgó, Csór, Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő - írták.

Az Európai Unió 400 millió forintos támogatásából megvalósuló projektben felmérték a Dunántúli-középhegység karsztvízállapotát, és elkészült egy modell is, amely előre jelzi a karsztvíz szintjének alakulását. Meghatározták, hol okozhat környezetvédelmi, természetvédelmi, földtani, vízkészlet-gazdálkodási problémát a karsztvíz emelkedése, megoldási és hasznosítási javaslatokat dolgoztak ki. A projektben emellett felmérték az észlelőhálózat állapotát is, ez alapján javítják, fejlesztik a hálózat elemeit.

A projekt eredményeinek felhasználásával a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései megalapozottabbak és költséghatékonyabbak lehetnek - emelte ki az OVF az MTI-nek küldött közleményében.

Infokarcag