Kiemelte: az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére elérhetőnek tűnik az áram terén.

Egyebek közt villamos energia hálózat fejlesztésekre és zöld gyártósorok fejlesztésére 600-600 milliárd forintot, zöld ipari parkokra 800 milliárdot, vállalkozások energiahatékonyságára és lakossági energiahatékonyságra 400-400 milliárdot, geotermia projektekre 300 milliárdot terveztek - sorolta. Az összesen 7000 milliárd forintos programban nincsenek benne azok a projektek, amelyek már döntési fázisban vannak, például a paksi fejlesztés - tette hozzá.

Leszögezte, hogy a nemzeti költségvetési forrásokon túl egyéb piaci befektetésekre és uniós pénzekre is szükség van ahhoz, hogy az önállósodás folyamata az energetika területén sikeres legyen. Folytatódnak a tárgyalások az unióval, remélhetően ősszel megszületik a megállapodás a források lehívásáról - tette hozzá.

Felidézte, hogy az energiaárak emelkedése nem a háborúval kezdődött, hanem még azt megelőzően 2021 második felében amikor az Európai Unió zöldítési politikájának ára elkezdett megjelenni az energiaszámlákon. Erre rárakódtak 2022 februárját követően az ellátásbiztonsági problémák, majd ezt követően a szankciók hatásai, minek következtében a gáz és villanyárak ötszörösükre-tízszeresükre emelkedtek.

Hozzátette: az árak azóta korrigáltak, a kiindulóponthoz képest hozzávetőleg kétszeres szinten állnak, átmeneti nyugalom figyelhető meg a piacokon, de az átállás energetikai területen az európai országok előtt áll még, és várhatóan "hosszú és fájdalmas" lesz.

Az energiakrízis gazdasági következményeivel számolni kell, elindult egy "pénzszivattyú": a korábbiakban 7 milliárd eurós magyarországi energiaszámla várhatóan 17 milliárd lesz idén - jegyezte meg.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kontinens függőséget cserélt függőségre: mára már az Egyesült Államok nem csak nagymennyiségű LNG-t szállít, de a legnagyobb kőolajszállító is lett, az európai napelemek túlnyomó része pedig Kínából származik; az EU importkitettsége 71 százalékos, Magyarországé 76.

Felidézte, hogy 2010-ben három fő célt jelöltek ki az energia területén, ezek az atomenergia-zöldenergia kettősére építeni, a környező országokkal kapcsolatot teremtő infrastruktúrák fejlesztése és egy erős nemzeti vállalat létrehozatala. Szerinte ezekről mára bebizonyosodott, hogy helyes célkitűzések voltak.

Sok támadást kapott érte a kormány és sokba is kerül, de a rezsicsökkentést meg kell őrizni az átlagfogyasztásig, ez társadalom-politikai program; a lakosság ártámogatása közben különböző konstrukciókban számos országban megjelent - húzta alá utalva arra, hogy önkormányzatok és cégek is kaptak itthon segítséget.

Rávilágított arra, hogy az ország kiemelten jól áll a gáztározás területén, a hatodik legnagyobb kapacitással rendelkezik Európában, ami gyakorlatilag négy hónap szükségletét fedezi. Mostanra 90 százalékon áll a töltöttség, rövidesen eléri a 100 százalékot - fűzte hozzá.

Czepek Gábor beszélt arról is, hogy a földgáz területén a teljes szuverenitás irreális, de vannak tartalékok, a kormány 50 hazai kút fúrását célozta meg piaci szereplők bevonásával.

A magyar áramrendszert jól jellemzi, hogy nagyobb "blackout", áramkimaradás nem volt, a rendszert azonban nem a megújuló boomra tervezték, ezért szükséges is fejleszteni - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy azok a napelemesek, akik szeptember 7-ig beadták igényüket tíz évig megtarthatják az éves elszámolást, a többiekre bruttó elszámolás vonatkozik majd. Azért, hogy megérje napelembe beruházni, fel fogják oldani a betáplálási stopot és támogatni fogják vissza nem térítendő forrásokkal a fejlesztéseket.

Megemlítette, hogy a következő években mintegy 1500-1700 megawatt teljesítményű gázerőmű, vízenergia és szivattyús-tározós erőmű is épül Magyarországon, egyebek közt enyhítik a szabályokat a szélerőművek telepítésére, és biogáz-biomassza projekteket is terveznek.

Infokarcag