A kormány ezért úgy döntött, hogy egy négy elemből álló intézkedéscsomagot vezet be, amelynek hatására csökkennek az állam kamatkiadásai és javul az önfinanszírozási képessége, miközben a lakosság megtakarításai is megőrzik reálértéküket.

A négy intézkedésből kettő a lakossági szereplők megtakarításait tereli az állampapírok felé, kettő az intézményi szereplők (bankok és befektetési alapok) körében növeli az állampapír-keresletet.

A lakossági szereplőket érintően a kormányzat azt a döntést hozta, hogy a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat folyószámla helyett különböző állampapírokban tartják.

Második intézkedésként idézi fel a GFM, hogy a kormány az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írt elő.

Az intézményi szereplőknél a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényeiket - emlékeztetett a harmadik lépésre a GFM.

Végül a befektetési alapoknál a kormány elvárja, hogy az értékpapír alapoknál tartott eszköz arányában érje el az értékpapír részaránya a 60 százalékot, az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a Diszkont Kincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, az intézkedések bevezetése óta számos látványos eredmény mutatkozik meg az állampapír-piacon, illetve a megtakarítási piacon. Az intézkedések hatására a banki betétek állománya jelentősen csökkent, ezen összegek a kötvényalapokba valamint az állampapírok felé áramlottak. A befektetési alapok esetén előírt szabályok módosításával jelentős kereslet alakult ki az állampapír-aukciókon az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően 2023. július végére a DKJ idei évi többletkibocsátása elérte a 280 milliárd forintot. A befektetési alapok egyetlen hónap alatt, júniusban közel 320 milliárd forinttal növelték az állampapír-állományukat.

A GFM kiemelte, hogy eközben a külföldiek közel 70 milliárd forinttal csökkentették a magyar állampapírjaikat, aminek eredőjeként az önfinanszírozás erősödött.

Az intézkedések bevezetése előtt a legjelentősebb befektetési alap kategóriának számító kötvényalapok eszközein belül a kötvények részaránya - a magas betétállomány miatt - mindössze 45 százalék körül alakult, ez az arány döntően a jelentős állampapír-vásárlásoknak köszönhetően 60 százalék közelébe emelkedett.

A jelentős állampapír-portfólió bővülés nemcsak a befektetési alapoknál mutatkozott meg, hanem a lakossági szereplőknél is. 2023 júniusában a lakosság az alacsony kamatozású forint betéteit 275 milliárd forinttal csökkentette, miközben az állampapír-állományát közel azonos mértékben növelte. Emellett az utolsó "szochomentes" hónapban jelentősen, több mint 325 milliárd forinttal növelte a befektetési jegyeinek állományát is.

Összegzésként a GFM megállapította: az állampapírok iránti kereslet bővülése nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is javította az állam önfinanszírozási képességét, csökkentette az állam kamatkiadásait, miközben a lakosság megtakarításainak reálértékét is sikerült megőrizni. Emellett a kormányzati intézkedések hozzájárulnak, hogy a lakossági szereplők egyre tudatosabban hoznak döntéseket a megtakarításaikat illetően, hiszen magas hozamkörnyezetben a magasabb kamatozású eszközök felé fordultak. A kormány továbbra is arra biztatja a lakosságot, hogy tájékozódjon és megtakarításait értékálló befektetésben helyezze el - ajánlotta végezetül a GFM.

Infokarcag