A kilencven éves Német Istvánné köszöntése

A karcagi városvezetés számára továbbra is kiemelt fontossággal bírnak a szépkorúak. Hagyomány, hogy a hivatal külön is köszönti a település kerek születésnapot ünneplő polgárait.

Hétfőn Német Istvánnéhoz kopogott be egy kisebb küldöttség, hogy kilencvenedik születésnapja alkalmából minden jót kívánjon neki.

Sári Kovács Szilvia alpolgármester: Kedves Julika néni! Kérem, engedje meg, hogy Magyarország Kormánya, Karcag Városi Önkormányzat ás a polgármesteri hivatal vezetői és dolgozói nevében tisztelettel és szeretettel köszöntsük kilencvenedik születésnapja alkalmából. Igazából nagyon meghatódtam és nagyon szépen köszönöm! Drága Julika néni! Engedje meg, hogy nagyon sok boldog születésnapot kívánjunk ezen a nagyon meleg, de nagyon kerek évfordulón. Isten éltesse sokáig, nagyon sok boldog születésnapot kívánunk erőben, egészségben, még sokáig közöttünk. Ilyen boldogan, vidáman és ilyen fiatalosan. Legalább húsz évet letagadhatna. Valami fantasztikus. De lehet, hogy harmincat. Isten éltesse sokáig.

1933 sok szempontból sorsfordító esztendő volt a világtörténelemben. Nem került ugyan az újságok címlapjára, filmhíradók sem számoltak be róla, de abban az évben született egy kislány, akit hétfőn köszöntöttek karcagi otthonában. Aki munkahelyei közül a honvédségre emlékszik legszívesebben. A sereg sem feledkezett meg róla, hiszen a Honvédelmi Minisztériumtól emléklapot kapott születésnapja alkalmából. Az ünnepelt- bár becsülettel ledolgozott több évtizedet- nem a passzív, láblógatós nyugdíjasok táborát erősíti.


NÉMET ISTVÁNNÉ: Úgy telnek a napjaim, hogy igyekszem lekötni magamat. Dolgozgatok, virágomat locsolgatom, szeretem őket. A papával elvagyunk ketten és utána bejön, hozza, viszik, hát eltelnek a napok.


Karcagon is- ahogy a legtöbb magyar településen- külön tisztelet övezi a szépkorúakat. Nem csak a közösség, hanem a hivatalok, intézmények részéről is. Így esett, hogy a születésnapozó családhoz a polgármesteri hivatal képviselői is csatlakoztak. Mint ahogy ott volt a köszöntésen Julika néni Dunántúlon élő fia. Ő leginkább nagy családi ünnepek idejére tér haza. Lánya viszont Szolnokon él, ő naponta fel tudja keresni a szülői házat. Bár három unokája közül kettő is kozmetikus, az ünnepelt állítja, nem az általa kenceficéknek nevezett kozmetikumoknak köszönhetően tagadhatna le több évet is.

NÉMET ISTVÁNNÉ: Jó a genetika. Jó. Nyáron is, mikor volt kert, föld, nagyon jó genetika volt ám az. Mert kimentünk reggel, jöttünk haza délben, délután gyorsan főzni valamit. Vagy unoka várt haza, ült a lépcsőn: mama, gyere már, éhesek vagyunk! Hát, akkor együnk, gyerekek! Főztem ettünk. A munka teszi az embert. Én mindig szerettem dolgozni.


A nagy család összejött a jeles nap alkalmából. Amelyen az ünnepelt is kívánhatott. Ugyan nem hármat, csak egyet. Mégpedig azt, hogy még tizenöt évig legyen szerettei körében. Ha a kívánság teljesül, 2038-ban minden eddiginél nagyobb csokor, minden rekordot megdöntő nagyságú torta és már dédunokák is várják az ünnepeltet.

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.

Top hírek