A BLKI és a Debreceni Egyetem (DE) a magyar tavak, főként a Balaton algavirágzásáról és az algatoxinokról tartott Őszintén a Balatonról című tudományos előadóülést csütörtökön Tihanyban. Az erről készített összefoglaló szerint az algavirágzást okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok, amelyek toxintermelésre képesek, ezáltal megbetegedéseket idézhetnek elő.

Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok, amelyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak - írták.

A közlemény kiemeli, hogy a folyamatok megismerése és nyomon követése fontos, hiszen lokális algavirágzások optimális körülmények között gyorsan, szinte bármikor megjelenhetnek.

Amennyiben kritikus helyzet alakul ki, a strandok bezárásáról szóló döntést több tényező alapján hozza meg a hatóság: az alga biomassza (a-klorofill) mennyiségét, a cianobaktérium sejtszámot és a toxinkoncentrációt is figyelembe veszik. Ha látható algatömeg jelenik meg a vízben, a szakemberek javaslata szerint a fürdőzést érdemes az algával kevésbé terhelt területekre korlátozni, és fürdés után mindig le kell zuhanyozni - áll a közleményben.

A tihanyi rendezvényen Vasas Gábor, a DE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy a magyar felszíni vizek terhelése és a globális klímaváltozás miatt a vízterek élőlényközösségei átalakulóban vannak.

Ennek következményeként egyes algák, cianobaktériumok időszakosan drasztikusan elszaporodnak. A toxikus, mérgező hatású algavirágzások döntően pár olyan algafajhoz köthetők, amelyek elsősorban tengerekben, óceánokban fordulnak elő, de néhány kékalga (cianobaktérium) faj a természetes és mesterséges magyarországi vízekben is okozhat mérgező algavirágzást - közölte.

Az egész világon jellemző trend, hogy az édesvizeket egyre fokozottabban érinti a jelenség - mondta az egyetemi tanár.

Hozzátette, Magyarországon a cianobaktériumok tömeges megjelenései elsősorban a nyári időszakban, helyi jelentőséggel bíró kisvizekben ismert.

A nagyobb víztereket az elmúlt időszakban elkerülték a hosszantartó, nagy kiterjedésű kékalgavirágzások, ugyanakkor az elmúlt évek nyári tapasztalati azt mutatják, hogy a Balatonban mind gyakrabban fordulnak elő cianobaktérium tömegek, egyelőre csak lokális jelleggel - hívta fel a figyelmet Vasas Gábor.

Istvánovics Vera és Honti Márk, az ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának kutatói hangsúlyozták, hogy a külső tápanyagterhelés további csökkentése fontos és hatékony módszer a Balatonnál.

Megjegyezték: a vízgyűjtő terület feléről a Kis-Balatonon át kerül a víz a tóba, az ottani beavatkozások hatásfoka ezért kérdéses.

Az ülésen elhangzott az is, hogy a Balaton belső terhelésének üledékkotrással történő csökkentése nem hatékony megoldás, mivel a tó kiterjedése túl nagy, a kikotort üledék elhelyezését pedig csaknem lehetetlen megoldani.

A rendezvényen háziorvos, népegészségügyi szakértő és kutatók tartottak előadásokat, amelyek elérhetők a kutatóintézet honlapján (www.blki.hu).

Infokarcag