Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség a vilniusi találkozó előkészítésének során, és magán az értekezleten sem készül hivatalosan meghívni tagjai közé Ukrajnát.

Kiemelte: az észak-atlanti szövetség egyelőre arra összpontosít, hogy az orosz támadással szemben védekező "Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként, a NATO-tagságtól függetlenül".

Ugyanakkor "a NATO kapui nyitva állnak" a belépni szándékozó országok előtt, és ahogy Finnország és Svédország példája mutatja, "a tagok száma természetesen emelkedhet" - mondta Jens Stoltenberg.

Olaf Scholz hasonlóan fogalmazott, aláhúzva, hogy továbbra is érvényes a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajnával kapcsolatban hozott döntés - miszerint a szövetség tagjai üdvözlik Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit és egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz majd -, de egyelőre ahhoz kell hozzásegíteni Ukrajnát, hogy megóvhassa területi épségét és szuverenitását.

Mindketten kiemelték, hogy a NATO tartósan támogatja Ukrajnát az önvédelemhez fűződő jogának érvényesítésében. Olaf Scholz kiemelte, hogy Németország addig nyújt támogatást az orosz támadás elhárításához, amíg csak szükséges, és felkészül arra a lehetőségre, hogy elhúzódhat a háború.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy minél nagyobb területet sikerül felszabadítani az orosz megszállás alól, annál jobb pozícióban lehet megkezdeni a tárgyalást a háború befejezéséről. Mint mondta, "mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen ez a háború", de a háború vége nem jelenthet "orosz békediktátumot".

Infokarcag