A belföldi értékesítés árai 56,4, az exportértékesítéséi 15,8 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A belföldi értékesítés árainak gyorsabb növekedését az okozta, hogy a jelentős drágulást realizáló energiaipar részaránya a hazai eladásokban jóval nagyobb, mint az exportban - tették hozzá. Az energiaárak meredek emelkedése mellett az alapanyagok drágulásának, a munkabérek növekedésének és a forint - egy év alatt történt - gyengülésének is árfelhajtó hatása volt.

Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 1,3, az exportértékesítésiek 2,6 százalékkal csökkentek, így az ipari termelői árak összességében 2,2 százalékkal mérséklődtek.

A belföldi értékesítés árainak átlagosan 56,4 százalékos éves emelkedésén belül a 65 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 27,6, a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) - a világpiaci árak drasztikus növekedése és a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében - 127 százalékkal magasabbak voltak az ipari termelői árak.

Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 73,3, a beruházási javakat gyártókban 13,7, a fogyasztási cikkeket gyártókban 34,1 százalékkal emelkedtek az árak.

Az ipari exportértékesítési árak 15,8 százalékkal nőttek, ezen belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 17,9, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 6,4 százalékos volt a drágulás.

2023. január-februárban a 2022. január-februárihoz képest a belföldi értékesítés árai 58,6, az exportértékesítéséi 18,0 százalékkal voltak magasabbak, így az ipari termelői árak összességében 31,3 százalékkal nőttek.

Infokarcag