- Hitközségünk vezetősége nevében szeretnék megemlékezni a közelmúltban elhunyt Dobos László polgármester úrra. Most volt még csak 3 hete, hogy a tragédia bekövetkezett, Dobos László polgármester úr súlyos betegség után, életének 63. évében elhunyt. Kedves Polgármester Úr! Kedves Laci! A Karcagi Izraelita Hitközség vezetősége nevében köszönjük neked az eltelt évek alatt végzett közvetlen támogatásokat mint magánemberként, mint polgármesterként mindig korrekt, példamutató és becsületes munkával támogattad közösségünket. Részt vettél rendezvényeinken, együtt őriztük múltunkat és együtt építettük a karcagi zsidó hitközség jövőjét. Tisztelt Dobos László! Emléked szívünkben megőrizzük, nyugodj békében, ahogyan hagyományaink szerint mondjuk, legyen neked könnyű a föld - mondta Csillag Barnabás, aki a mártír megemlékezést ezt követően Arany János 1868 novemberében írt Az örök zsidó című versének felolvasásával kezdte.

- Mártírjaink előtt tisztelegve tartjuk, ma itt, temetőben a gyászszertartást A több éve kialakult hagyományokkal szemben ez a megemlékezés más lesz. Évtizedek óta két helyszínen szoktunk mártír megemlékezést tartani a temetőben és a zsinagógában. Magyarországon a közelmúltban kialakult covid19 veszélyhelyzetre tekintettel hitközségünk vezetősége úgy döntött, hogy idén rendhagyó módon, csak itt, a temetőben fogjuk a megemlékezést megtartani, nem szerettünk volna teljes mértékben szakítani a hagyományokkal. Fontosnak tartottuk, hogy legalább egy helyszínen emlékezzünk mártírjainkra - folytatta az elnök, aki ezt követően Ilan Mor nagykövet szavait idézte, aki többször vendége volt a Karcagi Zsidó Hitközségnek. Csodálatos kiállítást, több iskolát átívelő bemutatót és több sikeres tárgyalásban vett részt Karcagon. Karizmatikus személyisége többeket rabul ejtett. Nagykövet úr oktatás- oktatás- oktatás. Ezt tartja fontosnak, azaz emlékezzünk, emlékeztessünk és figyelmeztessünk. Ezt én is így gondolom. Emlékezzünk, mert rövid időn belül nem lesz, aki túlélő tanúként elmondja mindazt, hogy történt. Emlékeztessük, mert vannak, akik elfelejtették, és vannak, akik nem is tudják mi történt az emberiség legsötétebb korszakában 76 évvel ezelőtt. 76 éve, 1944. június 18-án Karcagot is elérte a sötétség, a pusztítás, a karcagi gettó lakosságát átvitték a szolnoki cukorgyárba és nem sokkal később deportálták. A holokauszt során 446 karcagi zsidó testvérünk halt meg, am árjuk emlékezünk - hangsúlyozta Csillag Barnabás.

- Tisztelt emlékezők! Amikor az áradás elmossa a világot, akkor nem maradt semmi, csak néhány kiálló szikla, néhány apró sziget. Amikor az áradás, a szennyes ár elmosta a világot, Karcagon nem maradt más, csak néhány kiálló szikla: a zsinagóga és ez a temető. A világ megszűnt körülötte létezni, mindenkinek, minden fának, épületnek története üzenete van. Üzenete és története van a Karcagi Zsinagógának és ennek a temetőnek - kezdte emlékezését F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő. - 120 évvel ezelőtt, amikor az első sírokat kijelölték az első izraelita hitű karcagi polgároknak, s elkezdett gyarapodni a temető azoknak a karcagi polgároknak a sírjával, akik rabbik, tanítók, egyszerű polgárai voltak ennek a városnak, majd a temetőben valami törést látunk. Látjuk a szépen megmunkált héber feliratú köveket, de azt is látjuk, hogy ez a kő, a temető, valahol megtört, amikor a világot elmosta az ár, nem maradt semmi, csak a kövek. Csak a temető és a zsinagóga. Nekünk, mostaniaknak feladatunk van, nemcsak a zsidó honfitársainknak, hiszen ennek a temetőnek, a zsinagógának az oszlopait nemcsak a zsidó honfitársainknak kell tartania. Ha omladozik, akkor nekünk is tartani kell ezeket a szigeteket, hiszen felelősségünk van azért, hogy a szennyes ár ne moshassa el azt, ami megmaradt. Meg kell fogni egymás kezét és együtt kell vigyázni arra, ami megmaradt, arra a kevésre, hiszen Karcag, a magyarság a világ testéből hiányzik. Az a rész, amely orvul, gyilkos módon ki lett vágva nem pótolható, de mindenképp emlékezni kell rá, hiszen tudjuk, hogy nem történhet meg még egyszer, de arra a kevésre ami megmaradt, arra az értékre, azokra világítótornyokra, szigetekre mindannyiunknak vigyázni kell. Kívánom, a Karcagi Zsinagóga újuljon meg, teljen meg vidám hanggal, legyenek fiatalok, gyermekek, és ez a temető legyen olyan emlék, amely megmutatja hol kezdődött, milyen dicsőségben, milyen szép múltban a karcagi zsidóság múltja. Meg kell mutatni amikor megemlékezünk, van még jövője. Ez a feladat közös, mindannyiunk számára feladatot ró kinek-kinek a maga helyén. Mindenkinek jó egészséget, méltó megemlékezést kívánok - mondta a képviselő.

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke szintén arról szólt, hogy a szörnyű tragédia miatt meg kell állnunk és emlékezzünk kell, és emlékeztetni gyermekeinket is arra, hogy 76 éve milyen tragédiák sora tépázta meg a magyarság, Európa életét, méltóságát.

- Nem szabad elfelejteni, hogy ma is vannak üldözöttek, mártírok, akik nem törődtek bele az üldöztetésbe, fegyvert ragadtak és igyekeznek változtatni. Az elsődleges és legfontosabb, hogy az ember soha ne vetkőzhessen ki újra emberi mivoltából, soha ne kényszerítsen másokat arra, hogy adják fel méltóságokat, vagyonukat, felhalmozott értékeket, családi örökséget és hagyják el lakóhelyüket. Ma a keresztények is érzik milyen az üldöztetés, amikor templomokat bontanak, rombolnak, kereszteket döntenek, akkor jut eszünkbe, hogy milyen lehetett azoknak az embereknek, akiket 1933 és 45 között meghurcoltak vallásuk, származásuk miatt összezártak és deportáltak és életüket is elvették. Ennyi tragédia nehezen fér bele egy századba, de a 20. sajnos szolgáltatott példát bőven, nekünk a 21. században már egy új Európát kellene építenünk, egy olyan társadalmat, amely békésen, mindenkinek a származását, vallását, ideológiai hovatartozását tiszteletben tartja. Erre is emlékeznünk kell és mindazokra a túlélőkre, akik köztünk vannak és példát szolgáltatnak emberségből, abból, hogy a tragédiák ellenére emberek élhetnek együtt békében, közösen építhetik a települést, országot. Ebben a fáradhatatlan munkában mindenkire szükség van, közös a felelősség, összefogva egymással egymásért. Mindenkinek azt kívánom, hogy ebben a közösségben találja meg nemzettársaival a felelősséget és a békét - mondta az elnök.

Az 1944-ben elhurcolt, deportáltak emlékére Szilágyi Gábor kántor és Deutsch László főrabbi gyászszertartása után a temetőben a jelenlévők az emlékműnél kavicsot helyeztek el, majd a zsinagóga előcsarnokában a Kádis elmondása után gyertyát gyújtottak a karcagi áldozatok emlékére.