A Városháza Kántor Sándor termébe a megyei öntözésfejlesztési kihívások egyeztetése érdekében szakmai műhelymunkára hívta Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke megyénk politikai vezetőit, döntéshozóit, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárgazdasági Kamara és a KÖTIVIZIG vezetőit, a vízgazdálkodási szakembereket és a gazdatársadalom képviselőit.

- A Kárpát-medencében, benne szűkebb hazánkban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a klímaváltozás káros hatásai által okozott kihívásokra kizárólag komplex megoldásokkal lehet válaszolni. A térségi közös munka alapját az ÖntözésfejlesztésiStratégia Jász-Nagykun-Szolnok megyei elemeinek megvalósítása jelenti. Ez az év bebizonyította számunkra, hogy a klímaváltozás káros következményei - az elsivatagosodó éghajlat - nem váratnak magukra, s amellett, hogy a COVID nehezítette az elmúlt évek gazdálkodását, amellett a háborús veszélyhelyzet, az infláció és még az aszály is sújtja a mezőgazdaságot. A megyei önkormányzat elkötelezett abban, mint térségi területi szereplő, a megyei tervek létrehozója és a megvalósításhoz szükséges források tervezője, hogy együttműködésben a vízügyi ágazat és a gazdálkodók képviselőivel megalkossuk és folyamatosan életben tartsuk Jász-Nagykun-Szolnok megye öntözésfejlesztési stratégiáját - hangsúlyozta Hubai Imre.

- Ennek az akciótervnek az a lényege, hogy ott, ahol a gazdálkodók jelzik az öntözési igényeiket, legyen olyan főmű, amiből lehetőség szerint felszíni vízből ki lehet elégíteni az öntözéshez szükséges vízmennyiséget. Ez a kormányzati szándékokkal teljes mértékben egybevág, hiszen a kormány is törekszik arra, hogy biztosítsa a vízi ágazat számára azokat a forrásokat, amelyek a főművek létesítéséhez és fenntartásához, valamint a gazdáknak juttatott térítésmentes öntözővízhez szükségesek. A szakemberek olyan tervekkel jöttek ide Karcagra, amiben felvázolják, hogy milyen módon lehet öntözhetővé tenni a megyében azokat a területeket, amit a gazdák jeleztek. Arra készülünk, hogy minimum meg fog duplázódni, de lehet, hogy meg fog triplázódni a megyében az öntözésre berendezett területek nagysága, és a ténylegesen megöntözött területek nagysága is, hiszen ez biztosíthatja azt, hogy a gazdák ellenállóak legyenek a klímaváltozással szemben, az aszály káros következményeivel szemben. Cél, hogy a lehető legtöbb vizet tartsuk benn az országban, tehát ne folyjon ki több víz, mint amennyi befolyik. A legegyszerűbb, legolcsóbb a talajban tárolni a vízkészleteinket, ami hozzájárul ahhoz is, hogy a felszín alatti vízkészletek se szenvedjenek olyan károsodást, ami adott esetben egy település életében a kommunális ivóvíz biztosításának a tekintetében visszafordíthatatlan károkat okoz. Látjuk, hogy az ipar számára is nélkülözhetetlen a friss, tiszta ivóvíz.

Karcagon is nagyon komoly élelmiszeripari beruházások zajlanak, amihez szintén szükség lesz egyrészt alapanyagra, amit csak öntözéssel lehet megtermelni, másrészt a feldolgozás technológiai szinten is igényli a friss, tiszta ivóvizet, amihez szintén vízre van szükség. Ebből látszik, hogy nagyon felelősen kell gondolkodnunk, gazdálkodnunk a ránk bízott vízkészletekkel és azzal a történelmi felelősséggel élünk is, ami ránk, tervezőkre és a térségi feladatok összehangolásáért felelős szervre vonatkozik, de nemcsak a felelősséggel, hanem a lehetőséggel is szeretnénk élni. Így a mai rendezvénynek az is a célja, hogy Magyarország kormányának, az Agrárminisztérium és a Belügyminisztériumon keresztül és megyénk négy országgyűlési képviselőjének segítségével a vízi ágazatnak olyan lehetőséget harcoljunk ki, ami lehetővé teszi a már meglévő tervek és a folyamatban lévő koncepciók és a projektek megvalósítását - hangsúlyozta Hubai Imre.

Arról, hogy megyénkben mennyi területet sikerült az elmúlt években öntözésfejlesztéssel öntözhetővé tenni és mennyire van igény, arról már Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója számolt be.
- Öntözhetővé tett, pontosabban ismét bekapcsolt terület 12 ezer hektár volt az elmúlt években, így 210 ezer hektár fölött van működési területünkön. Ennek sajnos csak viszonylag kis százalékát öntözik ténylegesen, nagyjából 40-42 ezer hektárt. Az elmúlt négy évben körülbelül 10 százalékkal emelkedett az öntözött területek nagysága, és az idei év aszályos időszaka a rendkívüli öntözési igények növekedésével is együtt járt. Ez is nagyjából 10 százalékos nagyságrendet tett ki - mondta a szakember, aki szólt arról is, hogy az idei aszályos év egyértelműen megmutatta, hogy ahol nem volt lehetőség öntözésre, ott drasztikusan visszaestek a termésátlagok, sőt olyan is volt, ahol ez az egész hulla felé közelített.
A megyei öntözési stratégiában megyénk egésze érintett, mert
mindenhol szükség van rá. Megyénk több mint 80%-a mezőgazdasági terület. Mi, azokat a lehetőségeket preferáljuk, ahol gravitációs vízpótlásra van lehetőség - folytatta a szakember, aki szerint megyénk gazdálkodói eddig is eredményesen pályáztak öntözésfejlesztésre.
- Öntözési közösségeknél, vagy az üzemen belüli öntözési fejlesztéseknél eddig is voltak lehetőségek, sokan éltek is vele. Amit említettem, hogy 10 %-kal nőtt az öntözött területek nagysága, az ezeknek a vidékfejlesztési pályázatoknak köszönhető. Itt az öntözési fejlesztési stratégiában az is szerepel, hogy az állami főműveknél hol kell biztosítani a lehetőséget azoknak, akik öntözést szeretnének bővíteni - sorolta a szakember, amelyekről részletesen is szólt.

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő hozzászólásában felidézte az elmúlt 100 év jelentősebb öntözési és csatornafejlesztési eredményeit, majd arról szólt, hogy mindig volt megújulás, olyan elképzelés, amely eredményeként sikerült összefogni, a fejlesztést végig vinni, hogy a térségben a gazdálkodás javuljon.
- Karcagon a '70-es, '80-as években mintegy 7000 hektár rizsterület volt. Ez mutatja azt, hogy milyen alapos munkát végeztek az elődeink. A szakmai háttér, a tapasztalat megvan, az elmúlt évtizedekben is kisebb, nagyobb fejlesztés zajlott. Bízom abban, hogy ez a mostani projekt szolgálja a gazdálkodást, a környezet és természetvédelmet, és a Hortobágy-Berettyó vízminőség javítását is. Ezt azért szeretném kiemelni, mert annak idején az első perctől innen indult, hogy miképpen tudjuk jobbá tenni. Én jó munkát és hasznos tanácskozást kívánok mindenkinek - fogalmazott dr. Fazekas Sándor.

Hubai Imre egy kis belső műhelymunka-titkot is elárult, ugyanis itt volt Borbás Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke, akivel közösen dolgozik azon a stratégián, amit egyrészt a gazdaságépítés, másrészt az ökológiai állapot javítása, harmadrészt vizeink megtartása és a különböző típusú vízpótlás, akár az öntözés vagy az ökológiai vízpótlás lehetőségét igyekszik megteremteni.
- Ebbe bele értem azt, hogy közösen dolgozunk azon is, hogy az elmúlt 40-50 vagy akár 150 év meg nem valósult vízrendezési tervei azok először is tervezőasztalra, majd később költségvetési forrásokkal megvalósításra kerüljenek - mondta az elnökmajd a jelenlévők számáraa Harsányi Gábor szakaszmérnök ismertettea Tilalmasi Vízgazdálkodási Rendszer Öntözésfejlesztésének engedélyes tervét.