A Jászkun Redemptio Emléknapja alkalmából a karcagi Millenniumi Emlékmű parkjában, a Jászkun Redemptio Emlékharangjánál, amely Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész, jászkun főkapitány alkotása emlékeztek a város vezetői és képviselői a jászkun önmegváltásra.

A 13. és 14. században Magyarországra érkező kunok és jászok betelepülésüktől fogva jelentős kiváltságokat kaptak az uralkodóktól. Nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, a jászkunok földjén nem alakult ki a jobbágy-földesúr viszony, területe még a török hódoltság idején is koronabirtoknak minősült. Tulajdonosa az uralkodó volt, aki ezt a jogát a mindenkori nádor útján gyakorolta. A lakosok nem csupán a földesúri adóktól mentesültek, de a nemesekhez hasonlóan a vám- és harmincad mentesség és egyéb előjogok is megillették őket. A kivételezett közjogi helyzet jelentős kötelezettséggel, pl. katonai szolgálattal is járt. A jászkunok háború idején kötelesek voltak hadba vonulni, ők biztosították a nádor fizetését is. Ezt vállalták, mert büszkék voltak szabad állapotukra, mígnem 1702-ben jött a  végzetes döntés, az uralkodó 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunság egész területét és lakóit a Német Lovagrendnek. Az adásvétel a fennálló törvények értelmében is jogtalan volt. 1745. május 6-án Mária Terézia magyar királynő Bécsben aláírta a jászok és kunok kiváltságainak visszaadását engedélyező okiratot. Ezt az eseményt nevezzük latin szóval redemptionak, azaz önmegváltásnak. A jászok, a kiskunok és a nagykunok szabadságaik visszaszerzése érdekében 580 ezer rajnai forintot gyűjtöttek össze több mint kétszáz évvel ezelőtt.

Erre a jeles napra emlékeztünk május 6-án az emlékműnél, ahol a koronavírus-járvány veszélye miatt most emlékbeszédek sem hangzottak el, csak koszorúzás volt. Az önkormányzat nevében az emlékharangnál Gyurcsek János alpolgármester és Rózsa Sándor jegyző helyeztet el az emlékezés koszorúját, majd F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, az országgyűlés nevében, Györfi Sándor jászkun főkapitány  a hármas kerület nevében koszorúzott először, majd közösen elhelyezték a Kunszövetség koszorúját, végül a képviselő megkongatta az emlékharangot, az évfordulóra emlékezve.  DE