Koszorúzással kezdődtek hétfőn a Györffy Napok idei rendezvényei. Györffy István néprajztudósra,

a város szülöttére születésnapján, a Múzeumparkban lévő szobránál Kovács Miklósné idézte fel a a jeles tudós életét, aki 1884. február 11-én született Karcagon, a Széchenyi sugárút 32. szám alatt lévő családi házban, s Budapesten 1939. október 3.-án hunyt el.

Édesapja szigethi és nádudvari Györffy István, édesanyja Ágoston Mária volt, aki majd férjhez ment Hagymássy Mártonhoz. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka volt, majd a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1912-től múzeumi segédőr lett. 1917-ben a moldvai csángók között dolgozott, 1918-ban a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. 1926-tól egyetemi tanár. 1929-től magántanár. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1934-től a néprajz első nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen. 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ vezetője lett. Györffy István volt a budapesti egyetemen a magyar néprajz első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A népviselet és népművészet körében végzett kutatásai alapján kiváló monográfiákat írt- sorolta az iskola igazgatója, majd a két első osztály képviselőjének Gulyás Zsolt plébános, érseki tanácsossal átadta a névadó arcképét ábrázoló portrét, ezzel is erősítve a györffys-hagyományokat.

Az emlékezés után a városvezetés nevében Dobos László polgármester, Rózsa Sándor jegyző és Pánti Ildikó önkormányzati képviselő helyezett el koszorút Györffy István szobránál, majd az iskola vezetése és diákjai után a Györffy István Nagykun Múzeum munkatársai emlékeztek névadójukra, a jeles néprajztudósra.