A kormánypártok iszonyú erősek és meg fogják nyerni a választást, ha mozgósítják erőiket - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Mandinernek adott, szerdán megjelent interjúban, amelyben az európai parlamenti (EP-) választások tétjével kapcsolatban arról is beszélt: függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő.

Orbán Viktor kijelentette: mindent meg kell tenni az orosz-ukrán háború szétterjedésének megállításáért. Ukrán nemzeti szempontból logikusnak nevezte a törekvést a háború eszkalációjára, hiszen - mondta - az ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre. Ezzel szemben - folytatta - a magyarok tudják, hogy ki kell maradni a háborúból, mert a belesodródás ellentétes volna a magyar nemzeti érdekekkel.

"A választás tétje egyértelmű: háború vagy béke. Az erőviszonyok most másodlagosak, mert ezt a választást meg fogjuk nyerni" - hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint a baloldal egyetlen reménye, hogy a kormánypártok most nem úsznak világcsúcsot.

"Ezért mondogatják, hogy hány százalék lenne kudarc a Fideszre nézve. Iszonyú erősek vagyunk, és meg fogjuk nyerni a választást - ha mozgósítjuk az erőinket" - szögezte le.

Felidézte: 2022-ben teljes összefogással próbálkozott a baloldal, most viszont mintha a 2014-es és 2018-as receptet venné elő, és megint szétválik a kormánnyal szemben álló politikai tábor. De - emlékeztetett - a Fidesz-KDNP-nek mindhárom választáson kétharmada volt.

Úgy vélekedett: a háborún túl a kormánypártok ellenfele a rutin, vagyis ha azt hiszik a támogatóik, hogy mivel nyerni szoktak, majd most is meglesz a győzelem magától. Hangsúlyozta: "ki kell menni az utcára", "el kell menni az emberek közé", és akkor a polgári, nemzeti, keresztény oldalon meglévő társadalmi többség érvényesülni fog a választási eredményekben is.

Az EP-választásokkal kapcsolatban úgy értékelt: függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő. Jelezte: "nem esik le" az ujjáról a gyűrű, ha balosokkal kell együttműködni, amennyiben békepártiak.

Azt nevezte a legfontosabbnak, hogy ellenálljanak a NATO területén kívüli fegyveres beavatkozás előkészítésére irányuló törekvéseknek.

Szerinte békepárti és versenyképességet javítani akaró intézményekre van szükség, az uniós pozíciókba pedig olyan politikusokat kell juttatni, akik ezt a politikát akarják végrehajtani.

A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden Magyarországon - szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország "megengedheti magának azt a luxust", hogy csak hivatásos hadsereget tart fenn.

Manfred Weber európai sorkatonaságra vonatkozó kijelentéseit úgy értékelte: az Európai Néppárt vezetője európai birodalmi hadsereget akar. Ez azt jelentené, hogy "besorozzák a mieinket a birodalmi hadseregbe, aztán majd csak kapjuk a híreket valahonnan, hogy mi történik a fronton a magyar fiúkkal" - fogalmazott, elutasítva ezt a koncepciót.

Leszögezte: önálló magyar hadseregre van szükség, "a magyar vér fölötti rendelkezés" felelősségét nem ruházhatjuk át semmilyen birodalomra.

Orbán Viktor arra is kitért: a németek részéről "nagyobb visszafogottságra lenne szükség", mert "ez így - kihasználva, hogy ők a legnagyobbak az Európai Unióban - az erőből való német beszédhez történő visszatérés".

Leszögezte: a németek és a magyarok között "természetes a barátság", de szerinte a holokausztnak vagy a páncélosok volt szovjet területre küldésének az ügyében, illetve a migráció kérdésében is indokolt lenne "némi óvatosság" Németország részéről.

"A németek ránk akarják kényszeríteni a migrációt, meg akarják mondani, hogy kivel éljünk együtt, de korábban azt akarták megmondani, hogy kivel ne éljünk együtt, és elvitték a zsidókat" - jegyezte meg.

Szerinte ugyanakkor európai katonapolitikai együttműködésre szükség van, ennek része lehetne az összehangolt, nemzeti keretekben megvalósuló európai hadiipari fejlesztés, az európai katonai eszközök piacának védelme, hogy az európaiak egymástól vásároljanak fegyvert, valamint egyeztetni kell a katonai stratégiákat, és szükség van a NATO-hoz hasonlóan működő, nem sorozáson, hanem nemzeti felajánlásokon alapuló európai védelmi szövetségre.

A miniszterelnök kritikát fogalmazott meg Ursula von der Leyen tevékenységével kapcsolatban, szerinte ugyanis az Európai Bizottság elnöke két szerep közé szorult: politikus is volt meg nem is, és ebből lett a baj.

"Nekünk olyan bizottsági elnök kell, aki tudja, mi vagyunk az ő munkaadói."

Ursula von der Leyen "a huszonhét miniszterelnök alkalmazottja. Hogy jön ahhoz, hogy ő bármilyen politikai véleményt képviseljen?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint az állam- és kormányfők tanácsának vissza kell vennie az irányítás jogát, a bizottságot vissza kell tolni a végrehajtói szerepébe, az Európai Parlamentet pedig jelenlegi formájában föl kell számolni, és vissza kell térni oda, hogy a nemzeti parlamentek delegálják a képviselőket.

Forrás: infokarcag.hu