- jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az 1848/49-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából rendezett állami díszünnepségen a Múzeumkertben. Több tízezres hallgatósága előtt kijelentette: ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, "el kell foglalnunk Brüsszelt", változást kell elérnünk az Európai Unióban.

A kormányfő ünnepi beszédében azt mondta: Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell.

"Az igazság oldalán állsz vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást? El kell dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz; követ törsz vagy katedrálist építesz. Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság, háború vagy béke.(...) Nem bújhatsz el, döntened kell: kiállsz a hazádért vagy inkább idegenek kenyerét eszed?" - fogalmazott.

Felidézte: Brüsszel nem az első birodalom, amelyik szemet vetett Magyarországra, de az elmúlt ötszáz évben minden birodalom belátta előbb vagy utóbb, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire.

"Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma és elvásott a vörös csillag is" - fogalmazott, hozzátéve: mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát.

Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, '56-ban meglékeltük a világkommunizmust, és '89-ben kiütöttük az első téglát a berlini falból. Sztambulban, Berlinben, Moszkvában és Bécsben is rájöttek, mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket - összegzett Orbán Viktor.

Hozzátette ugyanakkor: a kiegyezéssel pedig megmutattuk, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár.

Értékelése szerint egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. "Ezért, ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt" - közölte.

Hozzáfűzte: 1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük, most Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban.

"Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék" - fogalmazott. Hangsúlyozta azt is: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt szembefordult velük.

Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és háborúba vigyék egész Európát - fűzte hozzá.

A kormányfő kiemelte: "mi itt, Budapesten ismerjük a háborút. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei; egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra" - mondta.

Kijelentette: Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból.

Értékelése szerint azonban a magyarok Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptak. Becsaptak bennünket, de ideje, hogy fellázadjunk és helyreállítsuk az európai emberek önérzetét és önbecsülését - tette hozzá.

Azt mondta, a magyarok nincsenek egyedül, mert a lengyeleket ugyan elsodorta "a Soros-féle baloldal szökőárja", de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is.

Orbán Viktor várakozásai szerint sorsfordító év lesz az idei. Az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk a többség a nyugati világban, nagy esélyek nyílnak meg előttünk - jelentette ki.

Értékelése szerint szuverenista fordulat előtt állnak Amerikában és Európában is, "helyreállhat a normális élet", s megnyithatják a nyugati nemzetek új nagy korszakát, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását.

Kivéve azok - folytatta - akik "kiírták magukat a történelemből", "megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket", "hitszegő módon hátba támadták a hazájukat", akik "aknamunkát folytatnak Brüsszelben, hogy elvegyék a tanárok és az óvónők pénzét", akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, "akik harminc brüsszeli ezüstért eszement genderaktivisták kezére adnák a gyermekeinket", akik "eladták magukat és megvették őket kilóra, hogy hatalomra kerüljenek".

Nekik az árulók sorsa jut majd - mondta, majd Szabó Magdát idézve hozzátette: az "árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha".

A kormányfő a magyar forradalmat jellemezve azt mondta: az nem romboló, hanem építő, nem tagadó, hanem alkotó, igaz és szép, és a végén nem halál, hanem élet sarjad belőle.

Felidézte: 1848 márciusában Európa lángokban állt, vér folyt a fővárosok utcáin, Bécsben barikádokon harcoltak, mi magyarok "verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára". "Ez volt az első békemenetünk" - jegyezte meg. Hozzátette: a magyarok puskalövés nélkül kiszabadították a politikai foglyokat, színházba mentek, nemzeti darabot néztek, a szünetben Nemzeti dalt énekeltek és estére győztek, napra pontosan kilenc hónapra rá pedig megszületett Petőfi Zoltán.

Ilyen a forradalom, ha magyar fiatalok csinálják - hangsúlyozta.

Kijelentette: nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra, valójában ezen múlik minden. Úgy fogalmazott: a márciusi ifjak szülei tudták, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse.

"Mi magyarok másképpen élünk és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan és tartunk valahová" - mondta.

Hozzáfűzte: mindent, amink van, az elődeinktől kaptuk, és vele a küldetést is, hogy fenntartsuk és tovább adjuk, ez a magyar szabadság veleje.

Nálunk a szabadság nem öröm vagy szenvedés, a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes vagy nem gyötri lelki nyavalya. Bennünket nem tesz szabaddá, ha mindenki azt csinál, amihez kedve van. Ez nekünk kevés - fejtette ki Orbán Viktor.

Úgy folytatta: nekünk a szabadság az, ha olyan hazát építhetünk magunknak, ahol nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr. Ezért rajtunk kívül senkinek sem fontos, hogy fennmaradjon a világban az, ami magyar.

Mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magasrendű formája, és a legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk - fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a nyugati világban azt képzelik, hogy az ember csak úgy van magában, kizárólag az ő szabad választásán múlik, hogy melyik államnak lesz a polgára, ő dönti el, hogy fiú lesz-e vagy lány, a család az, amit kitalál magának, a haza pedig csak működési terület.

Mi, magyarok tudjuk, ha egyedül állsz a világban, nem szabad vagy, hanem magányos. A március 15-i fiatalok azt kiáltották világgá, hogy "mi, magyarok társak vagyunk. Nemcsak a barátságban és a családban, de társak vagyunk a hazában is: honfitársak" - jelentette ki.

Megjegyezte: sőt, társam az is, aki előttem járt, és az is, aki utánam jön. Mert a magyarok élete folyamatos láncolat Szent Istvántól Mátyás királyon és Petőfin át az 56-os magyarokon keresztül egészen hozzánk és tovább.

A miniszterelnök egy példázattal világította meg az európai, benne a magyar baloldal és a jobboldal közti különbséget: egy utazó lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. A kérdésére, hogy mit csinál, az ember így felel, "nem látod? Követ török, ez a munkám". Lát egy másik embert, aki szintén követ tör, és amikor őt is megkérdezi, hogy mit csinál ő így felel: "Nem látod? Katedrálist építek".

Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör - mondta. Ez az ő életük, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk - közölte a kormányfő.

Negyven nemzedék építőköveiből emelkedik a "Magyarország katedrális" - folytatta. Szent István megalapította, Mátyás király naggyá tette, a labancok lerombolták, a reformkor újjáépítette, Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai, Deák és Batthyány, Klapka és Görgei harcoltak érte - sorolta.

Rámutatott: a '48-as hősök látták a katedrálist. Látták a hazát a magasban, ami a hétköznapok felett áll, és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek. Ezért bátran cselekedtek akkor is, amikor az életük forgott kockán, és akkor is, amikor esély sem volt a győzelemre.

A kormányfő szólt arról is: Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat, éppúgy, mint Petőfiék idejében. Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, ami a "magyar szellem számára kárhozatos", ami "idegen a magyar élettől" - mondta.

Úgy fogalmazott: "be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem".

Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a Nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad - szögezte le Orbán Viktor.

Forrás: infokarcag.hu