Ez volt az ötödik olyan szombat egymás után, amikor tüntetők vonultak a brit főváros utcáira, tiltakozva a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen.

A mostani londoni demonstráció azonban minden eddiginél nagyobb volt: a Scotland Yard szombat esti becslése szerint a megmozduláson több mint 300 ezren vettek részt.

Az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.

A szombati londoni tüntetés résztvevői az előző négy demonstrációtól eltérően ezúttal nem a kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonultak, hanem a Temze túlpartján található amerikai nagykövetséghez.

Szombaton volt ugyanis az első világháború harci cselekményeit lezáró, 1918. november 11-én kihirdetett tűzszünet évfordulója, és ezen a napon az évszázados hagyománynak megfelelően minden évben országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól.

Ennek központi helyszíne a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a kormányzati negyed közepén emelkedő Cenotaph, ahol szombaton koszorúzást tartottak.

A hivatalos megemlékezés vasárnap lesz, amikor III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség is koszorút helyez el a Cenotaph tövében, ezután a brit fegyveres erők tízezer veteránja tart felvonulást.

Az előző palesztinpárti tüntetéseken a menet minden alkalommal ugyanerre a helyszínre érkezett, a Scotland Yard azonban a mostani hétvégére kitiltotta az emlékmű szélesebb környékéről a demonstráció résztvevőit, és közölte, hogy azonnal őrizetbe vesz mindenkit, aki itt akar tüntetni.

A szervezők előre közölték, hogy tiszteletben tartják az emléknapot, és a menet nem érinti a megemlékezések helyszíneit.

A londoni rendőrség szombat estig 105 embert vett őrizetbe; nagy többségük a palesztinpárti demonstrációval szembeni ellentüntetések résztvevője volt.

A Scotland Yard beszámolója szerint az ellentüntetők jórészt szélsőjobboldali csoportokhoz kötődtek; nem egyet közülük korábban futballhuliganizmus miatt ítéltek el.

Jelen volt az ellentüntetéseken az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű, iszlámellenes megmozdulásairól korábbról is ismert szerveződés alapítója, Tommy Robinson és a csoport számos tagja.

Az ellentüntetők több helyen összecsaptak a rendőrséggel, és rátámadtak a palesztinpárti demonstráció távozó résztvevőire is, akiktől palesztin zászlókat ragadtak el.

A rendőrségre igen erőteljes nyomás nehezedett a háborús áldozatok szombati emléknapjára meghirdetett palesztinpárti tüntetések betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy ennek jogi küszöbe "rendkívül magas".

Suella Braverman belügyminiszter a The Times című konzervatív brit napilapban közölt írásában úgy fogalmazott: ez az álláspont "azt az érzetet kelti", hogy a rendőrségi vezetők "kivételeznek" a palesztinpárti tüntetőkkel, hiszen "a szélsőjobboldali és nacionalista" megmozdulások résztvevőivel szemben - ha agresszívakká válnak - a rendőrség "nagyon helyesen" mindig fellép.

A cikkből hatalmas belpolitikai vihar támadt, és Rishi Sunak miniszterelnökre mind erősebb nyomás nehezedik Braverman menesztése végett.

Az ellenzéki Munkáspárt nyilatkozata szerint a szombaton utcára vonult szélsőjobboldali ellentüntetőket a belügyminiszter cikke bátorította fel.

A Scotland Yard szombaton 1850 rendőrrel biztosította a megemlékezés és a tüntetés helyszíneit, a vasárnapi megemlékező rendezvények biztonságára 1375 rendőr ügyel.

Fotó: X

Infokarcag