Hangsúlyozták, a családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét. Orbán Viktor miniszterelnök "világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt" - áll a közleményben.

Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert - hívták fel a figyelmet a közleményben.

A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztóiár index még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. "Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását" - állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közlemény szerint.

Ismertetik, hogy a KSH jelentése alapján külön eredmény, hogy az előző hónaphoz mérten az árak kismértékű, 0,1 százalékos csökkenése volt megfigyelhető. 0,1 százalékkal csökkent az élelmiszerek és 0,3 százalékkal a háztartási energia ára. Emellett, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Ásványolaj Szövetség egyeztetéseinek eredményeképpen, régiós szinten is versenyképesebb üzemanyagárak alakultak ki. Ezt igazolják vissza a KSH adatai, hiszen szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 3,8 százalékot csökkent, hozzájárulva az infláció érdemi mérséklődéséhez.

A közleményben a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca végül tehát beérett: az intézkedések januárban megállították az infláció további emelkedését, ezt követően pedig egyre nagyobb ütemben, egyre dinamikusabban csökkentették az infláció mértékét. Ennek köszönhetően jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.

Nagy Márton hozzátette, hogy 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Így az infláció csökkenésével párhuzamosan - amely év végére 6-7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 5-6 százalékot érhet el - a kormány egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítását szolgáló intézkedéseket helyezi előtérbe. Az idei 0 százalékos növekedést követően a kormány jövőre újra dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést, így az visszatérhet a korábbi években megszokott 4 százalékos, illetve afeletti növekedési ütemhez.

Ezekre jó példa a kormány legutóbbi döntése, miszerint a kkv-k 2024-ben is rendkívül kedvező feltételek mellett, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamattal érhetik el a Széchenyi Kártya Program termékeit. Ezt segíti elő a bankok által alkalmazott önkéntes kamatplafon is, amely a bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetőn a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb - jelenleg 11,5 százalékos - kamatozású hitelekkel segíti a vállalkozásokat. Mindemellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is jelentős mértékben járul hozzá a vállalkozások helyzetének javításához, az 1000 milliárd forintos keretből már több mint 850 milliárd forintot ér el a leszerződött hitelek állománya, míg a folyósítások értéke megközelíti a 650 milliárd forintot - tájékoztatott Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Infokarcag