A Honvéd Vezérkar főnöke szerint az orosz-ukrán háború után fel kellett rázni a hadsereget, aminek része, hogy novemberben évtizedek óta nem látott komplex hadgyakorlat kezdődik Magyarország nyolc pontján. Továbbá beszélt a haderőfejlesztés folyamatáról, a toborzásról és a katonahivatás szépségeiről is.

A Honvéd Vezérkar főnökeként első dolga az volt, hogy felmérte, mi az, amit meg kell tartani és mi az, amit esetleg el kell felejteni az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. Mit sikerült az elmúlt hónapokban ebből meghonosítani?

Az új gondolkodásmódot Magyarország biztonságpolitikai helyzetének megváltozása kényszerítette ki. Az orosz-ukrán háború kitörése után egy békéhez szokott hadsereget kellett felrázni: a kiképzést, a felkészültséget át kellett állítani, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen, azonban fontos hangsúlyozni a szomszédunkban zajló háborúval kapcsolatban, hogy Magyarország a béke oldalán áll. Két gyakorlaton keresztül megnéztük a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét. Ennek tükrében megtaláltuk azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni.

Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatot tartunk, ahol nemcsak katonai manővereket hajtunk végre az ország nyolc pontján, de felmérjük azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni.

Mikor volt legutóbb ekkora hadgyakorlat?

Hasonló nagyságú, de éles művelet volt a nem robbanó műszaki zárrendszer, közismertebb nevén a határkerítés felépítése 2015-ben, amelyet a migrációs nyomás miatt kellett megépíteni és ma is Magyarország biztonságának alapja. Amikor a Magyar Honvédség megkapta a határvédelmi feladatot, akkor a szerb-román-magyar hármas határtól egészen az osztrák határig kellett kitelepülni, nagy számban kellett csapatokat szétbontakoztatni, szállítani, a logisztikát és a hírközlést megszervezni. Az akkori akció közelített volumenében a novemberre tervezett gyakorlathoz.

Infokarcag