A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder csaknem 7 ezer munkavállaló béradatait dolgozta fel az elemzésében.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák szerint már Észak-Magyarországon is 1600 forint fölé kúszott az átlagos fizikai órabér, a többi régióban 1700-1900 forint között alakul ez az érték. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is kiemelkedik ebből a mezőnyből: itt az órabérek átlagos nagysága már a 2500 forintos szintet közelíti.

A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatóját, aki elmondta az átlagos órabér-növekedés 19 százalékos szintje azt jelzi, hogy még a második negyedévben is csökkentek a reálbérek: júniusban ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kevéssel 20 százalék feletti inflációt mutatott ki az előző 12 hónapra. Véleménye szerint bár 2023 egészére valószínűleg csökkenő reálbért fog kimutatni a statisztika, a harmadik negyedévtől már újból javulhat majd a fizikai dolgozók keresetének vásárlóértéke - fogalmazott a szakember.

Arra is kitértek, hogy az év elején még számos cégnél tetten érhető volt, hogy igyekeznek késleltetni a béremelést, mára azonban a munkaerő megtartása érdekében szinte minden vállalat lépett ezen a téren. A reálbérek korábbi szintjének fokozatos eléréséhez viszont további lépésekre van szükség az év hátralévő részében. Ennek az éves szinten nagyságrendileg 25 százalékos béremelésnek a kigazdálkodása azonban már igen sok munkáltatónak okoz komoly fejtörést.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezető béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottaknál a béremelkedés mértéke 2023 második negyedévében átlagosan 11 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva - írták.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a közleményben megjegyezte, hogy a szellemi munkát végző középvezetők körében az átlagbérek növekedése egyelőre jelentősen elmarad az infláció mértékétől. Ebben a körben (különösen ott, ahol munkaerőhiány tapasztalható) a vizsgált időszakban megnőtt azok száma, akik munkahelyváltással igyekeztek nagyobb bérnövekedést elérni. Ezt jelzi az is, hogy az elemzett mintában egy év alatt 2-ről 5 százalékra nőtt a kilépések száma.

Infokarcag