A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között.

A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok.

Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal - 400 millióra - lehetne csökkenteni azok számát, akik lakhelye élhetetlenné válik az éghajlatváltozás miatt.

A nagy népességű és már most is meleg éghajlatú országokban a legtöbb ember számára élhetetlenné válna az időjárás, és India, illetve Nigéria szembesülne a legsúlyosabb változásokkal.

India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint egyharmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.

A The Guardian által szemlézett kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa rámutatott, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. Lenton elmondta: a gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel. Hozzátette: ez az első tanulmány, amelyben igyekeztek minden szempontot figyelembe venni, és minden embert egyenlően fontosnak tekinteni.

Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja kiemelte: a növekvő hőmérséklet miatt emelkedhet a halálozási ráta, csökkenhet a termelékenység, a kognitív teljesítmény, a tanulási képesség, a termésátlag, valamint a felmelegedés kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és növeli a konfliktusok és a járványok esélyét.

Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé.

A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői megjegyezték: az emberi civilizáció 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a múltban. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés.

Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül - húzták alá a kutatók. Azonban a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé. A kutatók számításai szerint ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az "éghajlati résen" kívülre.

A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal emelkedhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne.

Infokarcag