A tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján az elektromos akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kritikák kapcsán leszögezte, hogy a kérdés nem az, hogy épülnek-e ilyenek, hanem pusztán az, hogy hol.

"Ugyanis amikor ezekért a beruházásokért versenyzünk, akkor azokkal az országokkal versenyzünk, amelyek a politikai kommunikáció terén a leghatározottabban támadnak minket vagy a kínaiakat vagy a kínai beruházásokat" - mutatott rá.

Hangsúlyozta: "Magyarországon ezen beruházások esetében is az európai szabályoknál jóval szigorúbb szabályokat kell betartani". Valamint rámutatott, hazánk már ma is a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, az utóbbi tizenhárom hónapban rendre az akkumulátor volt az első számú exportcikkünk, így nem lehet azt mondani, hogy "ez egy titokzatos valami" és "nem tudjuk, ebből mi lesz".

"Eddig az ellenzéknek sem volt ezzel problémája, mindaddig nyilvánvalóan, amíg valamifajta inspiráció nem jött itt létre, hogy jobb lenne, ha ezek a gyárak mégsem Magyarországon hoznának létre tízezrével munkahelyeket, hanem valahol máshol" - fogalmazott.

Illetve arról számolt be, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre, védettséget jelent a bizonytalanságokkal szemben.

Hazánkban mindhárom német prémium autómárkának gyára van, s a világ hét legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójából már ma is jelen van három, miközben a szektorban a nyugati vállalatok teljesen függővé váltak a keleti partnerektől. "Ez Magyarország gazdaságának életbiztosítása, hogy megkerülhetetlenek vagyunk ebben a tekintetben" - közölte.

Szijjártó Péter ezt követően kitért arra a vitára is, hogy a kormány a hazai kis- és középvállalatok helyett miért nagy nemzetközi cégeket támogat. "Ez képmutató kérdésfeltevés, itt nem vagylagos kapcsolat van a kettő között, hanem és kapcsolat" - emelte ki, hozzátéve, hogy a magyar vállalati beruházásoknál ráadásul jóval magasabb is a támogatási arány.

"Én azt gondolom, hogy a magyar vállalkozások számára egyébként az egyik legjelentősebb támogatást éppen az jelenti, hogy a termékeikre meg a szolgáltatásaikra hosszú távú keresletet támasztó nagy beruházásokat hozunk Magyarországra" - vélekedett.

Aláhúzta, hogy a magyar beszállítók szerepének erősítését célzó stratégia sikerességét demonstrálja, hogy a tavalyi válságévben az elektronikai és az autóipari szektor termelési értéke is rekordot döntött.

Továbbá kiemelte, hogy fel kell lépni a világ ismételt blokkosodása ellen, hiszen ez élesen ellentétes Magyarország, sőt egész Közép-Európa érdekeivel, miután a térség mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán. Ehelyett konnektivitásra, vagyis kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre van szükség. "Ez a mi politikánk, ez az, ami az érdekünket szolgálná" - fogalmazott.

"Ehhez fenn kell tartani a párbeszédet, és ezen párbeszéd puszta fenntartásáért is hatalmas küzdelmet kell vívni, és hatalmas erejű támadásokat kell elviselni" - mondta.

"Amikor mi fenntartjuk a kapcsolatot a világ tőlünk keletre eső részével, akkor nem vétünk szövetségesi elkötelezettségeink ellen, ettől nem vagyunk rosszabb szövetségesek, ugyanakkor a nemzeti érdekeinket egyértelműen ez szolgálja" - tette hozzá.

A miniszter végül érintette az ukrajnai háború témáját is, elhibázott brüsszeli intézkedéseket, szinte példátlan biztonsági és gazdasági kihívásokat emlegetve.

Kijelentette, hogy a fegyveres konfliktus szomszédságában rendkívül súlyosan és közvetlenül érezni a negatív hatásokat, ráadásul egy esetleges eszkaláció veszélye is itt a legmagasabb.

"Amikor mi amellett érvelünk, hogy legyen tűzszünet, legyenek béketárgyalások, és jöjjön létre béke, akkor mi nem a háborúban álló felek egyikének vagy másikának az álláspontját képviseljük, hanem a sajátunkat, ráadásul egy olyan nemzet álláspontját, amelynek tagjai meghalnak ebben a háborúban" - összegzett.

Infokarcag