Az újság Miroslav Lajcaknak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjának egy nappal korábbi nyilatkozatát idézte. A diplomata közölte, most nem a konkrét részletekről fognak tárgyalni, hanem azt akarják meghatározni, hogy a 11 pontból álló javaslat szakaszait milyen sorrendben, milyen módon fogják megvalósítani a felek.

Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök a legutóbb február végén találkozott Brüsszelben. Akkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője optimistán fogalmazott, és kijelentette: megegyezés született a két ország közötti kapcsolatok helyreállítását célzó, uniós javaslatra született megállapodásról.

Másnap azonban mind a szerb, mind a koszovói fél kevésbé egyértelmű megegyezésről beszélt. Albin Kurti közölte, ő aláírta volna a Belgrád és Pristina kapcsolatát rendező európai javaslatot, ám a szerb fél nem állt készen a megállapodásra, míg Aleksandar Vucic szerint nem is volt szó azonnali aláírásról, a javaslat pedig a jelenlegi formájában elfogadhatatlan Szerbia számára, mert tartalmaz egy szakaszt, amely szerint Belgrád nem akadályozhatja Pristina felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovó ENSZ-csatlakozása pedig elfogadhatatlan a szerbek számára. A szerb fél ugyanakkor üdvözölte, hogy a javaslat nem tartalmaz olyan pontot, amely arra vonatkozna, hogy Szerbiának el kell ismernie Koszovó függetlenségét.

A dokumentum szerint létre kell hozni egy szervet, amely a koszovói szerbek nagyobb önkormányzatiságát biztosítaná. Míg Szerbia szerint ez egyértelműen a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége, amelyről tíz éve állapodott meg a két fél, Koszovó szerint a rendezési terv vonatkozó pontja nem a koszovói szerb önkormányzatok közösségének a létrehozását jelenti, mindössze egy szerb közösség megalakítását, amely csupán társadalmi és politikai szerepet töltene be. Miroslav Lajcak szerint ennek a közösségnek nem kell új formát kitalálni, az Európában már létező tizenötféle megoldás közül fognak választani.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de a megállapodásban foglaltak legfőbb pontjai mindeddig nem teljesültek. A kapcsolat rendezése mindkét fél európai integrációjának a kulcsa.

Infokarcag