Gulyás Gergely: a kormány kifizeti a 2024-es Erasmus-ösztöndíjakat, ha nincs megállapodás

Ha nem vezetnek eredményre az Erasmus-ösztöndíjjal kapcsolatos tárgyalások az Európai Unióval, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjak költségét - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte azt, ami ebben az ügyben történik, megjegyezve, hosszan lehetne sorolni azokat a nyugat-európai egyetemeket, ahol aktív politikusok ülnek a kuratóriumokban, a fenntartó testületekben.

A miniszter hangsúlyozta: amikor az Európai Bizottsággal megállapodtak, az összeférhetetlenségi szabályok esetében úgy járt el a magyar kormány, ahogy azt Brüsszel kérte. A kodifikált szöveget is egyeztették, amit jóvá is hagytak, sőt, Magyarország ennél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok elfogadására is nyitott lett volna, de ilyen igény Brüsszelből nem érkezett.

Tájékoztatása szerint a bizottság most sem adta egyértelmű indokát annak, miért teszi azt, amit tesz, és milyen elvárása van a magyar felsőoktatási intézményekkel szemben.

Közölte: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter egyeztetni fog, remélik, hogy csak félreértésről van szó, és gyorsan tisztázható a kérdés. Ha nem sikerülne megállapodni, akkor a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-ösztöndíjak költségét - mondta Gulyás Gergely, jelezve azt is: ha nem találnak megoldást, Magyarország pert fog indítani az Európai Unió Bíróságán a programot felfüggesztő határozat miatt.

Elmondta, idei évre vonatkozó ösztöndíjakat tavaly aláírták, azokat semmilyen tanácsi határozat, bizottsági vélemény nem érinti, a döntés a jövő évi Erasmus-ösztöndíjakra vonatkozik.

Gulyás Gergely azt mondta, szeretnének békés megoldást találni, de ezen lehetőség korlátozottságát mutatja, hogy az ügyben egyeztettek a bizottsággal, és pontosan úgy jártak el, ahogy a testület kérte.

A miniszter több adatot is ismertetett a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő egyetemekkel kapcsolatban.

A modellváltó egyetemek esetén - egy év alatt, összesítve - 18 százalékkal nőtt a különböző tudományos közlemények száma - mondta.

Hozzátette: 2022-ben az érettségiző magyar diákok létszáma nem nőtt 2020-hoz képest, ennek ellenére 2021-ben kilenc százalékkal, 2022-ben pedig további 7,5 százalékkal nőtt a felvett hallgatók száma 2020-hoz képest.

Gulyás Gergely ismertetése szerint a külföldi hallgatók létszáma 2013-hoz képest 65 százalékkal emelkedett, 40 ezer külföldi hallgató van Magyarországon. 2020-ról 2021-re a koronavírus-járvány ellenére is nőtt a külföldi hallgatók száma, 11 300 új külföldi hallgató jelentkezett a magyar felsőoktatásba, többségében a modellváltó egyetemekre - részletezte.

Közölte, a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban is jelentősen előreléptek; a Times Higher Education rangsorában négy éve hét, két évvel ezelőtt kilenc, idén pedig 11 intézmény szerepelt a legjobbak között.

Elmondta azt is, hogy a felsőoktatás állami támogatása a nehéz gazdasági helyzet ellenére 2022-ben és 2023-ban összeségében a 2020-as működési támogatás duplájára nőtt.

Az alkotmányban biztosított tanszabadság garantált - összegzett.

Rezsivédelem költségvetése

A miniszter a rezsivédelem költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét is. Gulyás Gergely jelezte, a kormány a jövő héten a parlament elé terjeszti a költségvetés módosításáról szóló javaslatát, amelyet az Országgyűlés márciusban fogadhat el.

A rezsicsökkentést és a foglalkoztatást idén is számos gazdasági veszély közepette kell fenntartani, a cél azonban továbbra is a nyugdíjak és a reálbérek növelése - hangsúlyozta.

A miniszter azt mondta, a kormány legfontosabb célja, a recesszió elkerülése várhatóan teljesül, hiszen a legtöbb elemző is egyetért az idei évre várt 1,5 százalékos növekedési céllal. Hozzátette: az átlagfogyasztás erejéig megtartható a rezsicsökkentés, a családtámogatások pedig még bővülnek is, a harminc év alatti nőknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ha gyermeket vállalnak.

A hiány az idén is jelentősen csökken, várhatóan a GDP 4,9 százalékáról annak 3,9 százalékára, és tovább mérséklődik az államadósság - folytatta.

Közölte, a költségvetés a nyugdíjemelést és a tizenharmadik havi nyugdíj fedezetét is biztosítja. Míg az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, idén januárban 208 ezer 800 - ismertette Gulyás Gergely, hozzátéve: 2023-ban a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra, ami a költségvetés legnagyobb tétele.

A magyar gazdaságról

A miniszter megjegyezte, bár pánikkeltő nyilatkozatok hangzottak el gazdasági összeomlásról, tömeges munkanélküliségről, fizetésképtelenségről vagy az árfolyam összeomlásáról elsősorban "a dollárbaloldal" gazdasági szakértőitől, minden jóslatuk kudarcot vallott, beleértve Bod Péter Ákosét, Surányi Györgyét vagy Simor Andrásét.

Közölte: 2022-ben minden jel szerint 4,5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el az ország, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Ahogy a megelőző két választási évben, úgy 2022-ben is jelentősen csökkent a költségvetés hiánya - 6,8 százalékról 4,9 százalékra -, az államadósságot pedig 76,8 százalékról 73,5 százalékra sikerült mérsékelni.

A reálbérek az első tíz hónapban az infláció ellenére 4,3 százalékkal nőttek, 2010-hez képest pedig a családi kedvezményeket is figyelembe véve 77 százalékkal, ami Európában a hatodik legmagasabb érték. Az OECD adatai szerint 2022 harmadik negyedévében harminckét ország közül egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek - hívta fel a figyelmet Gulyás Gergely.

Leave a comment

Make sure you enter all the required information, indicated by an asterisk (*). HTML code is not allowed.