A hódoltság végére eredeztethető ezeknek a műintézmények rendszerének a kialakulása, a csárda út melletti italmérést jelentett. Tehát az úton járók kiszolgálására, szükségleteink kielégítésére szolgáltak, másrészt a mindig üres városi kassza feltöltésére, mert nagyon jó hasznot hoztak.
Karcagon a legrégebbi, Tibuci csárda, a sóút mellett épült kb. 1720 körül. Az úgynevezett Gergely-halmán kocsmát csináltak, az Ágota-halmánál pedig 1725-ben a karcagiak építettek egy fogadót Püspökladány határterére, azaz rossz helyre. 1733-ban a földterület birtokosa, a vallásalapítványi uradalom tiszttartója felgyújtotta a karcagiak bormérését, majd már jó helyre megépült a csárda, a másik Zádor-halomtól kifele menet volt.

A Zádor csárda már az 1760-as években megvan, ez az első említése, de nem tudni mikor épült, 1790-es évekig működött, aztán a nagy árvíz elvihette.
1813-ban építettek egy újabbat a Zádor hídon túli részre, az a Kunágotai csárda volt.
A csárdák az utak mellett nagyjából egy stációnyi, 12 kilométerre voltak egymástól, ez 7-8 órás kocsiutat jelent azokban az útviszonyokban, azokkal a közlekedési eszközökkel.
,

A csárdák rendkívül egyszerű felépítésű épületek, egy nagy ivó van benne, vastag és tartós gerendákból összerakott asztalok és egy kármentő. Volt benne egy tűzhely vagy kemence nagy kéménnyel, illetve a csárdás lakása, kamrája volt benne. Amikor ehhez szobákat építenek, legalább egy ágy van benne, meg fűtik, akkortól kezdve már vendégfogadónak hívjuk.

A szakember szólt még a Szeles csárdáról, melynek helyén benzinkút áll már, s arról, hogy a csárdát hogyan védték, s arról is, hogy oda zárás után már nem lehetett bejutni.
Amikor 1787-ben erre hozták a királyi postajáratot, megteremtődött annak a lehetősége, hogy vendégfogadót alakítsanak ki Szelesnél is. Oda helyezik el azokat a vendégeket, akiket hosszabb ideig kell vendégül látni, altatni, stb. A vendégfogadókban már ételt is lehetett kapni. Hornyik István személyében hoznak ide szakácsot és akkor már nem a város gazdasszonya főz a vendégekre, hanem a vendégfogadó konyháján esznek.
Aki Dél-nyugat - Kisújszállás- felől érkezett a Kara János úton, azok számára is épült vendégfogadó Fehér farkas néven 1737-ben budapesti mérnök által tervezett tervek alapján. Ennek a helyén a mostani Kádár György Általános Iskola van.
Elek György szólt a csárdák nevének eredetéről is.
Van-e alapja a Morgó-legendának? A betyárok mindig érdekes beszédtéma volt itt az eléggé egyhangú paraszti életen belül, s ezek a legendák tapadtak aztán később a csárdához is, ilyen a Rózsa Sándoros is.

Nagyon szélsőséges dolog, hogy a Morgótól Ágotáig földalatti alagút vezetett ki. Az Ágota innen olyan 12 kilométerre lehet, ha alagút a föld alatt menne, azt akkoriban a rendkívül mocsaras, vizes terepen nem lehetett volna megcsinálni - véli a kutató, aki szerint a legendák tartják életben a régi történeteket.
Elek György karcagi csárdákról és vendégfogadókról írt tanulmányát az augusztusban megjelenő könyvében is olvashatjuk majd.