hogy mire is számíthatnak azok, akik szeptemberben az ő osztályába fognak kerülni a Györffy István Katolikus Iskolában.

Décsei Erzsébet az édesanyja hatására lett pedagógus.
Ő óvó néni volt, illetve volt egy kedves első osztályos tanító nénim, akit szintén nagyon szerettem, és az ő példája segített abban, hogy ezt a pályát válasszam magamnak. Így aztán először egy középfokú óvónői végzettséget szereztem, és ezután mentem tovább tanulni Békéscsabára a Tanítóképző Főiskolára, ott szereztem meg a diplomámat 1994-ben.
Innen aztán Szegedre a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára mentem el egy posztgraduális képzésre, egészségfejlesztés mentálhigiénés szakdiplomás lettem, és hát ahogy végeztem a főiskolán, el is kezdtem dolgozni itt Karcagon, mert én egyébként püspökladányi származású vagyok, de akkor ott nem volt álláshely. Itt viszont el tudtam helyezkedni. Most már ideköt a családom és az egész életem.
A gyesről a három gyermekem születése után ide kerültem ebbe az iskolába. Itt egy évig napközis tanító néni voltam, majd azután első és második osztályban dolgoztam végig.
A tanítónőnek három gyermeke van. Természetesen otthon édesanya de a tanítónő azért a családi körben is alkalmazza a pedagógusi tanulmányait.
- Azt gondolom, hogy ezt egyikünk sem tudja teljesen függetleníteni, nem is kell. Ez majd a későbbiekben rájönnek a gyerekek, hogy bizony jó, hogy ennyire hajtott bennünket, néha tehernek érzik ezt, de szeretem őket otthon is segíteni, ameddig csak tudom, és amennyire erőmtől telik.
A tanítónő most az elsős diákok szüleihez fog szólni. A Györffyben folyamatosan zajlik az elsősöknek az előkészítése online módon.
• Igen, hát iskolánkban ennek már nagy hagyománya van, az iskola előkészítő csoportokat mindig működtettük. Az iskolakóstoló néven futott ez idáig. Most az idén, mivel más lett nagyon a helyzet, ezért fecskehívogatónak neveztük el a csoportunkat, létrehoztunk a Facebookon egy kis zárt csoportot, egy kis közösséget, ahová a nagycsoportos gyerekek szüleit vártuk.
• Ott tettünk föl. Valamennyire próbáltunk azért ragaszkodni az eddig megszokott programunkhoz, tehát annak mentén dolgozva olyan feladatokat készítettünk számukra, amelyek online módon is elkészíthetők és benyújthatók a készült produktumok. Ez jelentett eleinte sok fejtörést számunkra, hogy hogyan is oldjuk ezt meg. Többnyire úgy csináltuk, hogy lefényképezhetőek legyenek, vagy kis videóhívásokban, videó felvételekben a szülők felvették a kisgyerekeket, és akkor így osztottuk meg a csoportban.
Igaz online módon de már ágy összeszokott kis csapatról beszélhetünk
• Így van, szerencsére ennek hozadéka is van, akárhányszor vissza tudjuk őket keresgetni és visszanézni és egymás munkáit is, ők maguk is lájkolgatták, figyelemmel kísérték, úgyhogy egész jól megismertük most már egymást. Sajnos azért a személyes találkozás még várat magára, és azért ezt nem adjuk fel, reméljük, hogy a tavasz folyamán erre is sort tudunk keríteni.
• Mindenesetre hárman dolgozunk ebben a csoportban, a munkaközösség vezetőnk, Pallagi Bernadett, Szabó Edit és jómagam készítjük el. Két heti bontásban általában a feladatokat, amiket éppen pár órával ezelőtt tettük fel a legfrissebbet. A szülők aztán elkészítik és hozzák az eredményeket. Látjuk a nagyon sok kis óvodás arcot, a kis fecskéinket, akik vidáman és bátran kiállnak a kamera elé és verselnek, énekelnek. Kézműves tevékenységeink is vannak, amiket gyönyörűen megoldanak, sőt annyira kedvet kaptak néhányan, hogy olyan kis versikéket is megosztanak velünk, amiket mi nem is kértünk, de olyan kis szorgalmas gyerekek, hogy mégis öröm látni őket.
A tanítónő szerint lelkes kis csapatról beszélhetünk és bizakodva várja a szeptebert
• Tőlem játékos óravezetésre lehet legelsősorban számítani, igyekszem mindig úgy alakítani a tananyagot és a hozzá kapcsolódó feladatokat, hogy a gyerekek mindent úgy tanulhassanak meg, hogy azt ne érezzék munkának, olyan játékos feladatokba ágyazva, mindenféle változatos gyakorlási módokkal, szinte észrevétlenül tanulnak játszva.
• Ehhez természetesen szükséges, hogy kialakítsuk a gyerekekben azt az órai megfelelő fegyelmet és magatartást, ami mindehhez a munkához szükségeltetik, de azt gondolom, hogy a beszoktatási idő végére azért szokott sikerülni. Látják a gyerekek is, hogy mennyire jó így dolgozni, úgyhogy hajlandóak együttműködni és örömmel teszik ezt. Most egy tanteremben vagyunk, ahol azért rengeteg olyan kis kézműves dolog van, amit a mostani osztályom készített, úgyhogy biztos szeptembertől megújulnak majd ezek a rajzok is, meg mindenféle sok más dolog fog kikerülni a gyerekektől, de egyébként miért nem felsős pedagógus lett, miért pont a legkisebb korosztállyal, akinek az elindítása a legfontosabb óvodából az iskolai átmenet.
- Hát ez éppen onnan ered, hogy eredendően én édesanyám mintájára óvó néni szerettem volna lenni, viszont ott már éreztem, hogy egy fokkal talán inkább nagyobb gyerekekkel tanítanék szívesebben. A legnagyobb csoda az az írás-olvasás megtanításának csodája, azt nem hagynám ki így mostani fejemmel sem. Ebben találtam meg azt az örömöt, ami az igazán alkotás öröme. Azokat a csodálatos kis csodálkozó kis szemecskéket, akiket megtanít az ember ezekre a dolgokra, hát ez mindennél többet ér.
A tanítónő említette a pályaválasztásánál az anyukája mellett hatással volt a tanító nénije is. Bízik benne, hogy ő is hasonló példát tud mutatni tanítványainak mint amit ő is kapott.
- Hát ilyen még nincsen, de reméljük, hogy erről gondolom, azért beszélget a gyerekekkel erről, hogy még annyira nem idősek a kezdetben lévő tanítványaim sem, hogy eljussanak odáig, míg éppen a pályaválasztásuk elején vannak. De reméljük, hogy ilyen is lesz. Mindenesetre mentorkodni már mentorkodtam főiskolai hallgatók mellett. Most is épp van egy ilyen pedagógus nálunk, akit én mentorálok például többek között.
- A kézművességgel kiemelten foglalkozik de szeret kiándulni is
Én nagyon szeretek kirándulni, kimozdulni. Nem tanórai keretek között és komplexitásban gondolkodom mindig, amennyire lehet, átfogó ismereteket próbálunk nyújtani és szeretek projektekben is dolgozni. Az élménypedagógia módszereit szívesen és gyakran használom, mindenféle változatos tevékenységre számíthatnak tőlem a gyerekek. Az egészségfejlesztő mentálhigiénés diplomámat is nagyon szeretem használni, úgyhogy nagyon sok életvezetési ismerettel gazdagodhatnak. Közösségi játékokat természetesen ismerkedős játékokat játszunk majd eleinte nagyon sokat, ezekre lehet tőlem a továbbiakban is számítani bizton.
_ És hogy mit is jelent a kikapcsolódás
- Hát a legnagyobb gyermekem, ő már kilencedikes középiskolás, ő Debrecenben tanul, a Fazekas Mihály Gimnáziumban is kosárlabdázik. A DEAC-ban, őt menedzseljük otthonról. Eddig elég sikeres volt, remélem, hogy így marad tovább, és a másik kettő gyermekem még általános iskolába jár, egy hetedikes lány van, Lara és van egy ötödikes kisfiam, Tomi. Velük azért még sokat kell otthon foglalkozni, bár már a hetedikes is kezdi a saját útját megtalálni, és ügyesen önállósodik. Együtt szeretünk mindenféle tevékenységet végezni, és nekem ez a hobbim is a leginkább kikapcsolódást jelentő dolog, játszunk együtt rengeteget, kirándulunk, ha módunkban áll, utazgatunk, velük való időtöltés számomra a legnagyobb kikapcsolódás.
Azt kívánjuk, hogy a jelenlegi osztályával jól zárják a tanévet, és szeptemberben a leendő kis elsősök töltsék meg élettel ezt a tantermet és kerüljenek ki majd az ő kis alkotásaik is.
- Így fog történni. Már nagyon sokat gondolkodom ilyenkor év vége felé azon is, hogy na, vajon a következő évben mi lesz a dekoráció, egy tanító néninek a fejében ez örökös gondolat. Mindig szeretünk megújulni és én is ezt a dekorációt erre a tanévre készítettem, de valami változás még azért biztos lesz. Nyilván az első sterem az egészen meghatározott, hogy hogyan kell kinézzen, úgyhogy lesz biztos újítás is benne.
- Jó munkát kívánunk.