- írta Kis Anna meteorológus a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően internetes oldalon vasárnap.

A szakember a meteorológiai tél utolsó napján azt is kiemelte: a hideggel kapcsolatos hőmérsékleti indexek elemzése is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak egyszerűen magasabb átlaghőmérsékletekkel jár, hanem a hőmérsékleti szélsőségek megváltozásával is.

Kifejtette: az elmúlt három évtizedet vizsgálva látható, hogy nemcsak télen, de októberben, novemberben és márciusban is csökkenés figyelhető meg a fagyos napok számában. Ugyanakkor a kifejezetten hidegnek tekinthető zord napok számában - amikor mínusz 10 fok alatti napi minimumhőmérsékletet regisztráltak - nem találtak egyértelmű csökkenést: egy-egy hidegebb napra vagy periódusra az elmúlt 10 évből is találni példát. Ilyen volt 2017 januárja, amikor országos átlagot tekintve hét egymást követő napon maradt mínusz 10 fok alatt a minimumhőmérséklet. Ugyanakkor 2015 óta nem volt olyan december, amikor akár egyetlen zord nap is előfordult volna.

A téli napok - amikor a csúcshőmérséklet sem éri el a 0 fokot, azaz egész nap fagypont alatti a hőmérséklet - nagyobb változékonyságot mutatnak. Bár 2014 óta csak egyetlen olyan év volt, amikor ezek száma országos átlagban meghaladta volna a 15-öt. Ez a kivétel a 2017-es év, ami jó példa a változékonyságra - jegyezte meg a meteorológus, hozzátéve: az általánosan melegedő tendencia ellenére előfordulnak szélsőségesebb időszakok is.

A meteorológus azt is megemlítette, hogy az ezredforduló utáni években gyakoribbak lettek az enyhébb hőmérsékletű napok a téli időszakban.

Kis Anna írásában kitért arra is, hogy a hideg idő miként befolyásolja a mindennapokat: megnöveli a fűtési igényt, az energiafogyasztást, nehezíti a közlekedést. Azonban a mezőgazdaság szempontjából összetettebb a kérdés: fontos például, hogy az alacsony hőmérséklet havazással társul-e, mivel a hó szigetel is. A hótakaró akkor nyújt csak igazán védelmet, ha összefüggő réteget alkot és nem párosul erős széllel, amely elhordaná. Az is fontos, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a fagy, bizonyos növényfajoknál ugyanis csak 12-15 nap után okoz károsodást. Ugyanakkor - mint a meteorológus kiemelte - előny is származik ezekből a hideg időszakokból: az általános felmelegedés miatt áttelelő és egyre nagyobb gondot okozó kórokozók, kártevők ilyenkor elpusztulnak.