Nagy Márton kifejtette: az a kérdés, hogy amit elvett a háborús infláció, azt sikerült-e visszaépíteni a bérekbe.

"Számunkra a legfontosabb a kispénzűek és a középosztály" - fogalmazott.

A miniszter felidézte: 2022-ben 0-1 százalék közötti reálbér-emelkedés volt, de ez volt az az év, amikor már a végén elkezdett felfutni az infláció, és elkezdte "felzabálni" szinte a családok jövedelmét. 2023-ban már reálbércsökkenés volt minden rétegnél, lényegében 1-2 százalék közötti reálbércsökkenés volt tapasztalható. Hozzátette, hogy a legnagyobb reálbércsökkenés a leggazdagabbaknál történt, 5-6 százalék közötti csökkenést is mértek.

Ugyanakkor 2024-ben már jelentős reálbér-emelkedés volt, a kispénzűeknél 10 százalék fölötti, a középrétegnél, a középosztálynál pedig 12 százalék fölötti - emelte ki Nagy Márton.

"Össze kell adni 2022 eleje óta az inflációt máig. Lényegében emellé kell tenni a béremelkedést, és itt azt lehet mondani, hogy 10 százalékkal több bért kapunk összességében 2022 elejéhez képest, mint az infláció"
- összegezte a nemzetgazdasági miniszter.

Azt lehet mondani, hogy a bérek jobban növekedtek minden rétegben, a kispénzűeknél is, a középrétegnél is - hangsúlyozta.

"A legfontosabb kérdés, hogy itt nem állunk meg, hanem a kispénzűek és a középréteg pénzügyi helyzetét tovább kell javítanunk, erről szól majd a 2025-ös év" - fogalmazott videójában Nagy Márton.

Fotó: MTI

Forrás: infokarcag.hu